Thesis supervisor: Attila Szendrői
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A kőbetegség előfordulási gyakoriságát illetően hazánkban jelenleg csak kevés és korlátozottan alkalmazható minőségű epidemiológiai adat áll rendelkezésre. Ezzel szemben sok nemzetközi tanulmány, felmérés foglalkozott már a kérdéssel. A fentiek alapján bármely okból szükségessé váló hazai epidemiológiai adat megadásakor jelenleg csupán a nemzetközi eredmények hazai népességre vonatkozó becslését tudjuk alapul venni.
1. Célunk, hogy felmérjük a húgyúti kőbetegség előfordulási gyakoriságát Magyarországon, az egyes kőalkotók szerint külön-külön vizsgálva. Vizsgálni kívánjuk az epidemiológiai heterogenitást a vizsgált populáció földrajzi, anyagi és társadalmi megoszlásának vetületében.
A húgyúti kövesség hazánkban a nyugati világ országaihoz hasonlóan népbetegségnek számít köszönhetően a mozgásszegény életmódnak, az egyoldalú táplálkozásnak, a fokozott fehérje és szénhidrát bevitelnek, és a kevés folyadék és növényi rostfogyasztásnak, stb.
2. Célunk, hogy a recidív köves betegek táplálkozási és folyadék beviteli szokásait vizsgáljuk validált, nemzetközileg is elfogadott kérdőívek segítségével, és az adatokat egy korban és nemben illeszkedő, húgyúti kövességtől mentes populáció eredményével vessük össze. Az adatokat ismételten ellenőrizve vizsgálható, hogy a dietetikai tanácsadás mennyire eredményes az adott populációban, illetve hogy az életmód váltás mennyiben alkalmas a kőbetegség megelőzésére.
A környezeti tényezők mellett jelentős hányadban anyagcsere eltérések állnak a visszatérő kőbetegség hátterében. A betegek ezirányú vizsgálata alapján egyes esetekben célzott gyógyszeres (pl.: hypothiazid) vagy műtéti kezelés (pl.: mellék pajzsmirigy eltávolítás) javasolható, amellyel a kőbetegség ismétlődése megelőzhető.
3. Célunk vizsgálni a visszatérő köves betegek anyagcsere és endokrinológiai státuszát, és az eredményeket összevetni a fentebb említett környezeti tényezőkkel, valamint a beteg csontdenzitás értékeivel. A fenti adatokat a későbbiekben ismét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy anyagcsere eltérések esetén a javasolt kezelés eredményesnek bizonyult-e.
A kőbetegség kialakulásában vagy visszatérésében gyakran postrenalis tényezők, fertőzések, funkcionális és anatómiai eltérések is állhatnak, és a fenti okok gyakran kombinálódnak.
4. Célunk felmérni azon postrenalis rizikófaktorokat, anatómiai eltéréseket, melyek kőbetegség kialakulásában szerepet játszanak, illetve melyek nehezíthetik a műtétek elvégzését, vagy eredményes műtéteket követően hajlamosíthatnak visszatérő kőbetegség kialakulására.
A kőbetegség preoperatív kivizsgálásában a nem invazív (UH, CT, RTG) és invazív (retrogradureterographia, stb.) képalkotó vizsgálatoknak kiemelt szerep jut.
5. Célunk, hogy a különböző vizsgálati módszerek (pl.: lowdose CT, intravénás urographia, dualsource CT, 3D UH) diagnosztikus találati pontosságát felmérjük és meghatározzuk, hogy milyen kőtípusok, milyen műtétek előtt melyik vizsgáló eljárás a legeredményesebb, melyik jár a legkisebb sugár- és kontrasztanyag terheléssel, és melyek a szükségtelen vizsgálatok.
6. Célunk továbbá olyan 3 dimenziós rekonstrukciós technikák fejlesztése és vizsgálata, amelyekkel a percutan műtétek során a megfelelő vese kehely punkciója preoperatív tervezhető, és a műtőben a megfelelő viszonyítási pontok alkalmazásával 3 dimenzióban az irányított punkció biztonsággal elvégezhető.
7. Célunk a képalkotó vizsgálatokkal (pl. dualsource CT, stb.) az egyes kőalkotók meghatározása minél nagyobb találati pontossággal, amely lehetővé tenné a szükségtelen beavatkozások elkerülését (pl. húgysav kövek esetén, ahol oldás lehetséges; vagy a lökéshullám kezelésre nem reagáló kövek kiszűrését, ahol így egyből endoszkópos műtétet tudnánk végezni, stb.)
A kőbetegség sebészi kezelése az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Sorra jelennek meg az egyre kisebb, modernebb, flexibilisebb eszközök, amelyek eredményesebb és gyorsabb műtétet, kevesebb szövődményt, gyorsabb felépülést, jobb életminőséget ígérnek. Azonban a fenti eszközök vagy eszköz rendszerek igen magas ára, sérülékenysége gyakran szab határt alkalmazhatóságuknak. Az új eszközök szerepe még nem tisztázott minden esetben, hogy melyik beteg, milyen kő esetén, melyik eszköz alkalmazásával lehet a legjobb eredményt elérni.
8. Célunk a minimálisan invazív módszerek, mint az ESWL kezelés és a felső húgyúti endoscopos módszerek, mint az ureteroscopia (URS), flexibilis ureteroscopia (fURS vagy RIRS), percutannephrolithotripsia (PCNL) hason és hátonfekvő helyzetben, mini PCNL, flexibilis PCNL, és ezek különféle változatainak klinikai vizsgálata. Elsősorban azt szeretnénk vizsgálni, hogy a kövek összetétele, mérete, elhelyezkedése az üregrendszeren belül, a beteg testi adottságai, kísérőbetegségei, a felső húgyutak anatómiája és az alkalmazott sebészi technika hogyan befolyásolják a műtétek hosszát, eredményességét, szövődményeit, a kórházi bennfekvés hosszát, a betegek felépülését és életminőségét és a beavatkozás költség hatékonyságát.
Login
