Thesis supervisor: Gergely Pethő
Location of studies (in Hungarian): DE, Debrecen, Egyetem tér 1., Főép. 123. "oktatói szoba" Abbreviation of location of studies: DEBTK
Description of the research topic:
A tulajdonképpeni és álhasított szerkezetek (cleft, pseudocleft) a szintaxis és a pragmatika érintkezési pontjaival foglalkozó kutatás kedvelt tárgyai. Ezek a szerkezetek egy létigét, egy névmást és egy a névmással azonosított kifejezést tartalmazó főmondatból, valamint egy látszólag a névmásnak, illetve a vele azonosított kifejezésnek alárendelt vonatkozó mellékmondatból állnak, pl.: Zoé az, aki szereti a rétest. Es ist Heidi, die kommt.
Az általánosan elterjedt felfogás szerint a tulajdonképpeni hasított szerkezetek (legalábbis az angolban és a németben) kimerítő felsorolást és azonosítást fejeznek ki, ami azonos azzal az értelmezéssel, amelyet a magyar mondatszerkezet fókusznak nevezett elemének szokott tulajdonítani a szakirodalom (vö. A rétest ZOÉ szereti.). Mindazonáltal a magyarban is használunk hasított szerkezeteket, és ezek nem tűnnek okvetlenül feleslegesnek vagy körülményesnek, így feltételezhető, hogy valamilyen specifikus, az egyszerű fókusztól különböző funkciót látnak el.
Az értekezés célja megvizsgálni azt a kérdést, hogy mi lehet a magyar hasított szerkezet diskurzusbeli funkciója, és az miben egyezik a hasonló német és angol szerkezetekkel, illetve miben különbözik azoktól.