Thesis supervisor: Erzsébet Fehér
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A vegetatív beidegzés funkcionális és organikus elváltozásai egyaránt jelentős szerepet játszanak egyes megbetegedésekben, melyeket „vegetatív dystonia” néven foglalnak össze. Számos anatómiai, fiziológiai, farmakológiai és pszichológiai megfigyelés támasztja alá azt a tényt, hogy az immunrendszer működését az idegrendszer valamilyen módon modulálja, sőt az immunrendszer is visszahat az idegrendszer működésére, így a kapcsolat kölcsönös. Az immunsejtek-idegrostok kapcsolatáról már többen beszámoltak mind a normál, mind patológiás körülmények között. A kóros működés kialakulásáért valószínűleg a perifériás szinten fellépő zavarok lehetnek a felelősek. A perifériás idegrendszer a zsigerekben legtöbbször a neuropeptideken fejtik ki a hatását, ezen peptidek döntően az idegelemekből szabadul fel és neurotranszmitterként hat. Egyes peptidek hormonként is felszabadulhatnak az endokrin sejtekből, sőt gyulladás hatására az immunsejtekből is, így parakrin hatást fejtenek ki a zsigerben. A szerv fiziológiai működése mellett jelentős szerepet játszhatnak a degenerációs, proliferaciós és reparatív folyamatokban. Vizsgálataink célja az emésztőrendszer zsigereinek (gyomor-bélcsatorna, epeutak, máj) beidegzésében résztvevő különböző neuropeptideket és nitrogén monoxidot tartalmazó idegelemek szerkezetének, megoszlásának és mennyiségének vizsgálata fény- és elektronmikroszkópos szinten. Választ kívánunk kapni arra vonatkozóan, hogy ezen különböző neuropeptid tartalmú idegrostok perikaryonja hol helyezkedik el (intrinsic eredetű-e) és a rostok közvetlen (szinaptikus) kapcsolatot alkotnak-e a különböző effektor sejtekkel (hámsejtek, immunsejtek, erek, stb.). Ismeretes, hogy a nitrogén monoxid jelentős szerepet játszik a zsigerek, különösen a sphincter régiók működésében. Ezért vizsgálnánk a nitrogén monoxid tartalmú idegelemek változást különböző megbetegedésekben (p. gyulladás, reflux). Létezik-e helyi reflex a nyelvben is, ugyanúgy, mint a gyomor-bélcsatornában? Direkt bizonyítékot szeretnénk kapni arra vonatkozóan, hogy egyes kóros folyamatokban, így gyulladásban, diabetes mellitusban, hepatitisben hogy változik meg a zsigerek beidegzése? Van-e összefüggés a gyulladás és az idegelemek mennyisége között? Milyen az idegrostok és az immunsejtek kapcsolata és annak változása patológiás körülmények között? Feltételezhető, hogy az idegelemekben bekövetkezett változások egyik lényeges faktora az immunsejtekből felszabaduló citokinek hatása. Az ideg növekedési faktorok nagyon fontosak a neuropeptid tartalmú idegelemek fenntartásában, fennmaradásában és fejlődésében, valamint a regenerációban, melynek mennyisége számos patológiás állapotban megváltozhat. Ezért munkánkban vizsgálatainkat kiterjesztenénk a neuronális növekedési faktor kezelésének hatására is. Az idegrostokban és immunsejtekben bekövetkező változásokat kvantitatíven elemeznénk. Így választ kapnánk arra vonatkozóan is, hogy létezik-e ideg regeneráció a zsigerekben. Kettős jelzést alkalmazva konfokális mikroszkóp segítségével a helyi érző idegelemek jelenlétét és a kolokalizációt is bizonyítani tudnánk. Munkánk egyik részében a humán májszövet gyulladásmentes állapotában a CGRP, a GAL, a NPY, a SOM, a SP, a VIP és a T-, B-, NK (természetes ölősejt)-, NK-T, éretlen és érett DC (dendritikus sejt), valamint a Kupffer-sejtek és LSEC (májbeli szinuszoidális endothelsejtek), HSC (hepatikus stellata sejtek) kapcsolatának kimutatása immunhiszto- és immuncitokémiai technikákkal. Patológiás körülmények, így májfibrosis-/cirrhosis fő effektorsejtjének, az aktivált hepatikus csillagsejt CGRP-, GAL-, NPY-, SOM-, SP-, VIP- tartalmú idegrostokkal való kapcsolatának immunhiszto-és immuncitokémiai vizsgálata különböző etiológiájú és stádiumú májfibrosis-/cirrhosisban: Különböző eredetű májban zajló gyulladásos folyamatokban a CGRP-, GAL-, NPY-, SOM-, SP-, VIP - immunoreaktív rostok és az intrahepatikus rezidens és tranziens immunsejtek (T-, B-, NK-, NKT-, éretlen és érett DC, Kupffer-sejtek, májbeli szinuszoidális endothelsejtek, granulocyták, hízósejtek) kapcsolatának immunhiszto-és immuncitokémiai vizualizálása:
Összefoglalva célunk az emésztőrendszer zsigereinek működéséért felelős neuronhálózatok, különösen a neuropeptid és nitrogén monoxid tartalmú idegelemek és immunsejtek vizsgálata állatkísérletes és humán anyagokon normál és patológiás körülmények között.
Login
