Az Országos Doktori Tanács Adatkezelési Tájékoztatója

 

Országos Doktori Tanács Adatkezelési Tájékoztatója elérhető a "Dokumentumok/Nyilvános anyagok" menüpontban vagy közvetlenül INNEN .

 

 

---

 

30 éves az ODT

 

Az ODT elődje, az Országos Doktori és Habilitációs Tanács 1994. március 30-án tartotta alakuló ülését. A megalakulás hátterét és a kezdeti éveket Bazsa György, az ODHT első elnökének " Így kezdtük építeni közös értékeinket " című írásával idézzük fel, amely 10 évvel ezelőtt, a 20 éves születésnap apropóján íródott.

 

 

---

 

Roska Tamás Tudományos Előadás

 

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2024-ben ismét meghirdette a Roska Tamás Tudományos Előadást, amelynek megtartására az a doktorandusz/doktorjelölt/posztdoktor pályázhat, aki kutatómunkája során az általa választott szakmai területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, eredményeiről nívós publikációk, előadások, művészeti vagy tudományos alkotások formájában számot adott, valamint képes eredményeit magas színvonalú és élményt nyújtó tudományos, tudománynépszerűsítő előadásban szakterülete iránt érdeklődő, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő fiatalok és mentoraik előtt közzétenni. A Roska Tamás Tudományos Előadás pályázati felülete, a pályázati felhívás, illetve a további tájékoztató dokumentumok is az OTDT honlapján érhetők el: https://otdk.hu/hallgatoknak/roska-eloadas  

A pályázat jelentkezési periódusa: 2024. április 1. (ekkor nyílik meg a pályázati felület) - 2024. április 30.  A pályázatot csak online kell benyújtani.

 

 

 

---

 

Az Országos Doktori Tanács ajánlásai a doktori témavezetéssel kapcsolatban

 

Az Országos Doktori Tanács 2023. december 5-i ülésén ajánlást fogadott el a doktori témavezetés alapelveivel kapcsolatban. Az ajánlás szövege elérhető innen .

 

 

---

 

Doktorandusz-ösztöndíj összegének változása, kormányrendelet módosítása

 

A Magyar Közlöny 2023/107. számában megjelent a 331/2023. (VII. 19.) Korm. rendelet az egyes felsőoktatási, köznevelési és innovációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amelynek 1. fejezete módosítja a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletet. A módosítás egy új, (1a) ponttal egészíti ki a kormányrendelet 14. §-át, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény a doktorandusz-ösztöndíj összegét magasabb összegben is meghatározhatja bevételeiből, külső adományokból vagy hozzájárulásokból keletkezett források terhére.

 

A juttatási és térítési kormányrendelet mai napon hatályos szövege elérhető innen .

 

 

Az Nftv. módosítása

 

A Magyar Közlöny 2023/89. számában jelent meg a 2023. évi XLI. törvény az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról. A törvény 8. része az Nftv. több pontját módosítja, ezek között vannak a doktori képzés vonatkozásában is fontos változások.

1. Az Nftv. 17. § (1) bekezdése szerint „a teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven tanórából vagy ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatásból áll.” A 2023. évi XLI. tv. 29. §-a szerint ez azzal egészül ki, hogy „a felsőoktatási intézmény a minimum tanóraszámtól a doktori képzés tekintetében a doktori szabályzatában eltérhet, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg.”

2. Az Nftv. 40. § (6) bekezdése szerint „doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismerettel rendelkezik.” A 2023. évi XLI. tv. 31. § (2) bekezdése szerint ez azzal egészül ki, hogy „a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdéstől eltérően a kivételes tehetségű jelentkezőt alapképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel - párhuzamosan a mesterképzéssel - felveheti doktori képzésre is. A felsőoktatási intézmény az ilyen felvételi döntés feltételéül előírja, hogy a jelentkező tegyen sikeres felvételi vizsgát, és emellett igazolja, hogy kiemelkedő tanulmányi, tudományos és nyelvi ismeretekkel rendelkezik.”

3. Az Nftv. 49. § (8) bekezdése szerint „A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése vagy annak egy része, illetve szintje alól. A tudásmérés során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz - így különösen írógép, számítógép - alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.” A 2023. évi XLI. tv. 35. §-a szerint ez azzal egészül ki, hogy „a (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell.”

4. Az Nftv. 114/A. § (4) bekezdése rögzíti a doktori képzésre évente felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszámot, amelyet a 2023. évi XLI. tv. 41. § l) pontja "2000 fő"-ről " legalább 2000 fő"-re módosítja.

 

Ugyanebben a közlönyben jelent meg a Kormány 1242/2023. (VI. 21.) Korm. határozata a doktori képzésben részt vevő hallgatók számának növelése érdekében szükséges kiegészítő támogatásról. Egyrészt ha az egyetem felvállalja, hogy a doktoranduszok részére nyugdíjjárulékot fizet (ezzel szolgálati időt szerez a részükre a doktori képzés időtartamára), akkor ennek felét az állami költségvetés átvállalja. Ugyancsak 50 százalékos támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik az önköltséges doktorandusz hallgatók térítési díját átvállalják.

Az Nftv. hatályos szövege elérhető közvetlenül INNEN .

 

 

Kormányrendelet módosítása

 

A Magyar Közlöny 2022/220. számában megjelent a 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról, amelynek 4. fejezete módosítja a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendeletet. A módosítás egy új, 6/A. §-sal egészíti ki a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben több felsőoktatási intézmény közösen hozzon létre doktori iskolát. A kormányrendelet egy új, 1/A alcímben részletezi a művészeti felsőoktatási intézmények doktori iskoláira vonatkozó szabályokat.

 

A doktori kormányrendelet mai napon hatályos szövege elérhető innen .

 

 

 

A doktori képzés és fokozatszerzés nyelvi követelményeinek változása, az Nftv. módosítása

 

A Magyar Közlöny 2022/209. számában megjelent az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról 2022. évi LIX. törvény, amely a doktori képzés vonatkozásában az alábbiak szerint módosítja az Nftv-t.

1. Nftv. 40. § (6) bekezdés: "Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismerettel rendelkezik.”

2. Nftv. 53. § (5) bekezdés b) pont: A doktori fokozat megszerzésének feltétele "egy vagy több idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása.”

3. Nftv. 117/G. § (1) bekezdés: Az 53. § (4) bekezdésétől eltérően a komplex vizsgát követő négy tanéven belül kell a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést benyújtania annak, aki a komplex vizsgáját 2018. február 1-je és 2021. augusztus 31-e között teljesítette. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható.

Az Nftv. hatályos szövege elérhető közvetlenül INNEN .

 

 

Új vezetők az Országos Doktori Tanács élén

 

Az Országos Doktori Tanács 2022. december 2-i ülésén új vezető tisztségviselőket választott a 2023. január 1. - 2025. december 31. közötti hároméves ciklusra. Az ODT elnöke Dr. Benyó Zoltán (Semmelweis Egyetem), alelnöke Dr. Zsengellér József (Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem). A leköszönő elnök, Dr. Csernoch László a továbbiakban tiszteletbeli elnökként vesz részt az elnökség munkájában. A 2023. május 19-i ülésen Várkonyiné Dr. Kóczy Annamária (Óbudai Egyetem) alelnöki tisztséget nyert el.

 

 

A 2023. évi állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető keretszám intézmények közötti felosztása

(az ODT 2022. december 2-i ülésén elfogadott javaslata, illetve a KIM 2023. június 7-én kelt, VI/1471-5/2023/FEKF, valamint 2023. szeptember 7-én kelt VI/1471-5/2023/FEKF határozata)

 

 

 

 

 

 

Az Nftv. módosítása

 

A Magyar Közlöny 2021/235. számában megjelent az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvény, amely a doktori képzés vonatkozásában az alábbiak szerint módosítja az Nftv-t.

1. Az Nftv. 53. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: " (3a) A  doktori képzésbe olyan módon is bekapcsolódhat a  hallgató, hogy mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó tanévének tanulmányaival párhuzamosan doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vesz, feltéve, hogy a  hallgató a  mesterszakos oklevele megszerzését követően teljesíti a  felvétel követelményeit is. A  felvételi döntéssel egyidejűleg - a  felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a  mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerülnek.”

Az Nftv. hatályos szövege elérhető közvetlenül INNEN .

---

 

Doktori értekezések benyújtásának módosított határideje

 

---

 

Az Nftv. módosítása

 

A Magyar Közlöny 2020/282. számában megjelent a a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény, amely a doktori képzés vonatkozásában is módosít néhány rendelkezést.

1. Az Nftv. 53. § (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki 2022. január 1-től: „ A  doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az  is, aki az  általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon a  hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek. ”

2. Az Nf tv. 108. § 5 pontja 2021. január 1-től módosul: [félév:] „ doktori képzés esetén minden év szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak."

3. Az Nf tv. 108. § 40 pontja 2021. január 1-től módosul: [tanév:] „ doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak."

Az Nftv. hatályos szövege elérhető közvetlenül INNEN .

 

---

 

Bemutatkozik a Doktoranduszok Országos Szövetségének Fiatal Szakértői rendszere

 

A Doktoranduszok Országos Szövetsége vallja, hogy a doktori évek alatt megszerzett tudás és tapasztalat érték. Ezt a tudástőkét felhasználva kíván lehetőséget adni a piaci és állami szereplők megbízásainak teljesítésére.

A megbízások támogatják a döntéshozók stratégiaalkotását, a szakértő pedig bővítheti szakmai tapasztalatait és az eredményeit akár fel is használhatja előmenetele során.

A Fiatal Szakértői Rendszer segít megtalálni a doktorandusz, doktorjelölt vagy fiatal kutató szakterületének megfelelő lehetőségeket!

Bővebb információ elérhető a www.hunexpert.hu weboldalon, vagy a Hunexpert Kft. kiadványában .

 

---

 

Javaslat minőségcélok és indikátorok megfogalmazására

 

Az Országos Doktori Tanács 2019. november 22-i ülésén - kapcsolódva a MAB új akkreditációs elvárásaihoz - Csernoch László elnök javaslatot tett az intézményi doktori tanács elnököknek minőségcélok és indikátorok megfogalmazására. Az elnök által előterjesztett és a testület által támogatott javaslatok a következők:

Minőségcél_1: Hallgató elégedettségi vizsgálatok kitöltési arányának növelése a doktorandusz hallgatók körében (mérőszám: kitöltési arány %-ban; célérték: 80%).

Minőségcél_2 : A doktori iskola valamennyi képzési nyelvén a szabályozó és tájékoztató dokumentumok elérhetősége arányának növelése a doktori iskola honlapján (mérőszám: a hozzáférhető dokumentumok aránya %-ban; célérték: 100%

Indikátor_1: Adott tanévben határidőre fokozatot szerzett nappali tagozatos PhD hallgatók száma a doktori iskolában (fő)

Indikátor_2:  Nappali képzésben lévő azon hallgatók száma, akiknél a PhD dolgozat benyújtásának határideje az adott tanévben lejárt (fő)

 

További minőségcélokat és indikátorokat természetesen a doktori tanácsok és a doktori iskolák is megfogalmazhatnak.

 

---

 

Az Nftv. módosítása

 

A Magyar Közlöny 2018/194. számában megjelent a a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC törvény, amely a doktori képzés vonatkozásában is módosít néhány rendelkezést.

1. Az Nftv. 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A (7) bekezdés rendelkezéseiből a doktori képzésben nem kell alkalmazni a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott doktori képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást .” (Tehát a doktori képzésben a korábbi tanulmányok vagy az előzetesen megszerzett tudás alapján elismert kreditek mennyisége elérheti az előírt kreditmennyiségnek - a 240 kreditnek - akár 100 %-át is. Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell.)

2. Az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Megszűnik a hallgatói jogviszony:] „ d) azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte,” (Azaz ha a hallgató a félév során bármikor megszerzi az abszolutóriumot, hallgatói jogviszonya - és ezzel az ösztöndíj jogosultsága - megmarad a félév végéig.)

3. Az Nftv. 114/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A doktori képzésre felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám 2000 fő.” (Ez a rendelkezés 2019. szeptember 1-én lép hatályba, tehát a már elfogadott keretszám javaslatot ki kell egészíteni további 700 hely elosztásával.)

4. Az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 2019. február 1-től 14.566 Ft-ra emelkedik. (A doktoranduszok állami ösztöndíjának kifizetésekor ezen összeg 56 %-ának 1/12-ével - azaz 680 Ft-tal - kell növelni a doktorandusz normatíva 140 ezer, illetve 180 ezer forintos összegét, így a 2019. február 1-től kifizetendő ösztöndíjak 140.680 Ft, illetve 180.680 Ft összegekre változnak.)

 

Az Nftv. hatályos szövege elérhető közvetlenül INNEN .

 

---

 

A doktori képzés új rendszere

 

Az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában a 26097. oldalon. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával a doktori képzés rendszere 2016. szeptember 1-től átalakul. A legfontosabb változások a következők. A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül. Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.