Globális és regionális léptékben is egyre növekszik a homokra, mint nyersanyagra való igény, újabb és újabb homokbányák létesülnek. Elkerülhetetlen ezért, hogy a táj szintű természetvédelmi tervezés során figyelembe vegyük a felhagyott homokbányákat, amelyek megfelelő körülmények között számos vizes élőhelyekhez kötődő, veszélyeztetett fajnak nyújthatnak menedéket, a szárazodó tájban. Három főbb szakaszban lehet befolyásolni a bányászati tevékenységet, annak érdekében, hogy a felhagyás után minél jelentősebb természetvédelmi értékkel bíró élőhelyek jöjjenek létre: a (i) kialakítás, a (ii) felhagyás (rekultiváció) és az (iii) utókezelés során. A nemzetközi szakirodalomban leginkább az utolsó két szakaszt vizsgálták, alig találunk kutatásokat arra nézve, hogy a homokbányák kialakítása során azok elhelyezkedése és paraméterei milyen hatással vannak a felhagyás után megjelenő életközösségekre. Célunk ezen ismerethiányos terület legégetőbb kérdéseinek megválaszolása, így a PhD hallgató legfontosabb feladatai a következők lesznek: (i) Térinformatikai eszközök és terepi adatgyűjtés segítségével, biogeográfiai modellek alapján konstruált null-modelleket használva, tárja fel a felhagyott homokbányák táji környezetének és abiotikus paramétereinek (méret, mélység, alak, lejtő) hatását a felhagyott bányák élővilágára. (ii) Terepi mérések és térinformatikai modellek segítségével kvantifikálja a felhagyott homokbányák lokális talajvízszintre gyakorolt hatását. A fent vázolt feladatok elvégzéséhez az ökológiai ismeretek mellett elmélyült földtudományi ismeretekre is szükség van.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
