témavezető: Popp József
helyszín (magyar oldal): Neumann János Egyetem Budapest helyszín rövidítés: NJE
A kutatási téma leírása:
A fenntartható fejlődéshez világszerte óriási energiát fektetnek a körforgásos gazdálkodás előnyeinek kiaknázásába. Az EU-ban a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomag felgyorsítja a körforgásos gazdaságra való átállást. Ma a lineáris gazdasági modell uralkodik, évi 100 milliárd tonna nyersanyagot – ásványok, fémek, fosszilis tüzelőanyagok és biomassza – használnak fel a világon. A globális nyersanyag-felhasználás csupán 7-8%-át hasznosítják újra, vagyis a gazdaság 7-8%-ban körforgásos.
Az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége a 2020. évi 7,8 milliárd főről 2050-re 9,7 milliárd főre nő. Ma a világnépesség 56%-a városban él, az előrejelzések szerint ez az arány 2050-re a globális népesség 70%-ára fog emelkedni. Ezzel párhuzamosan nő a kereslet a nyersanyagok iránt, ezen belül a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is gyorsan nő, pedig ezek megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítése is a fenntartható fejlődés záloga. A körforgásos gazdaság 5 fő üzleti modellre és/vagy azok kombinációjára épül. Eszközei a fenntartható vagy tartós dizájn, karbantartás és javítás, megosztás, felújítás, újragyártás, újrahasznosítás és újrafelhasználás, ezáltal a természeti erőforrások élettartamát növeljük a hulladék minimalizálása mellett, vagyis nem egyszer használatos termékként kezeljük azokat. Az EU-ban komoly gazdasági és politikai megfontolás tárgya az 50-60%-os energiafüggőség csökkentése és a fosszilis energiahordozók gyors helyettesítése megújuló energiaforrásokkal. Az EU vállalta, hogy 2030-ig már legalább 55%-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 2005-höz képest és 2025-ig a nehézipar mellett a közlekedési ágazatra és az építőiparra is kiterjesztik a CO2-kibocsátás kereskedelmi rendszerét. Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy az EU klímasemlegessé váljon 2050-re, ezzel együtt kiutat mutat azokból a válságokból, amelyekbe az emberiség globálisan sodródott. A Zöld Megállapodást eredetileg nem béke- és biztonságépítő célt szolgált, de mára világossá vált, hogy az EU-ban közös energiastratégiára, energiaunióra is szükség van. Ha a körforgásos gazdaság jegyében visszaszorítjuk a fosszilis eredetű inputfelhasználást, akkor növeljük a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat, de a vállalati szerepvállalás, társadalmi viselkedés és a fogyasztási szokások változása komoly mértékben hozzájárulhat a biodiverzitás megóvásához.
Lehetséges kutatási irányok megfogalmazása:
A körforgásos gazdaság hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonságra.
A megújuló energia szerepe az EU 2050-ig szóló dekarbonizációs folyamatában
A KUTATÁSI TÉMAKIÍRÓ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓI A KUTATÁSI TÉMÁBAN:
1. Oláh Judit és Popp József (2021): A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest, Szerkesztők: Oláh Judit és Popp József, ISBN 978 963 575 003 0, 1-101.p. https://szaktudas.hu/webshop/564-a-fenntarthato-fejlodes-zaloga-a-korforgasos-biookonomia
2. Ladeja Godina Košir and George Sakellaris and József Popp and Malgorzata Zimniewska and Rando Värnik (2021): BIOEAST Foresight Exercise - Sustainable Bioeconomies towards 2050, ISBN 978-615-5673-64-1, 137 p. European Commission’s Horizon 2020 project Grant Agreement No. 862699, BIOEASTsUP. https://bioeast.eu/wp-content/uploads/2019/10/BIOeast-Report-2021_FINAL_compressed.pdf
3. József Popp and Sándor Kovács and Judit Oláh and Zoltán Divéki and Ervin Balázs (2021): Bioeconomy: Biomass and biomass-based energy supply and demand. New Biotechnology, 60, 76-84, https://doi.org/10.1016/j.nbt.2020.10.004 (Q1 és IF: 4,67).
Bejelentkezés
