témavezető: Kucska Balázs
helyszín (magyar oldal): MATE- Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet helyszín rövidítés: AKI
A kutatási téma leírása:
A hátonúszó poloska hazánkban általánosan elterjedt faj. Táplálkozási spektruma széles, a rovaroktól a halivadékokig terjed. Az ivadéknevelés során kártétele több tényezőből tevődhet össze. Az elsődleges kártétel közvetlenül az elpusztított halivadék. Másodlagos kártétele a megtámadott, de el nem pusztított ivadék, ami betegségekre, környezeti hatásokra érzékenyebb, ezáltal csökkenti az előnevelés hatékonyságát. A kártétel lehetséges harmadik tényezője a tóban keletkező haltáplálék összetételének negatív módon történő befolyásolása. Előzetes vizsgálatok szerint a hátonúszó poloska jelenléte, és feromon hatása csökkentheti a csípőszúnyog petézési hajlandóságát. Az előnevelés utolsó szakaszában az egyes planktonikus élőlények (rotatória és copepoda fajok) szerepe háttérbe szorul, a planktonikus és bentotikus rovarlárvák szerepe felértékelődik. Az alacsonyabb szúnyoglárva biomassza pedig egyértelműen negatív hatással jár az előnevelés utolsó harmadában. A hallgató feladata megvizsgálni a faj elsődleges és másodlagos kártételének mértékét laboratóriumi körülmények között. A munka részét képezi a fajspecifikus állománybecslési és csapdázási eljárások kidolgozása, valamint a hátonúszó poloska szúnyogriasztási potenciáljának feltérképezése. A munka eredményeként meghatározásra kerül 2 különböző fajú (süllő és ponty) és korosztályú 15 days post hatch (dph) és 30 pdh ivadék esetén az egységnyi poloska által okozott elsődleges és másodlagos kártétel. A szúnyog petézési hajlandóságát befolyásoló poloskaszám/m3, valamint a fénycsapdával történő szelektív poloskagyűjtésre alkalmas optimális fényerősség és hullámhossz.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
