A kecsge és a lapátorrú tok keresztezése életképes utódokat eredményez. Azonban, csak abban az esetben, ha az anyai faj a kecsege és az apai faj a lapátorrú tok. A kecsege és a lapátorrú tok diploid kromoszómaszáma azonos (~120), így a két faj keresztezéséből származó utódok diploid kromoszómaszáma szintén ~120. A tokfélék esetében tudományosan elfogadott, hogy az azonos kromoszóma számmal rendelkező szülőfajok fajhibridjei fertilisek lesznek. Azonban, a tokféléknél az ivar kialakulását számos gén és mechanizmus befolyásolja, melyek közül számos még nincs tudományosan leírva. Többek között azt is feltételezik, hogy a tokfélék esetében előforduló nagyszámú mikrokromoszómák befolyásolják az ivar kialakulását. Az eddigi vizsgálatok azonban kizárólag az Acipenseridae családon belüli fajok hibridjeinek vizsgálatára terjedtek ki, míg a kecsege és a lapátorrú tok hibridje két különböző családba tartozó faj fajhibridje. Ez a két család 184,4 millió évvel ezelőtt elvált egymástól és azóta egymástól elkülönülten fejlődnek, melyet mutat a két faj teljesen eltérő fenotípusa, táplálkozása stb. Azonban, tudományosan leírták már a két faj hibridjét, mely azt jelenti, hogy számos esetben még nem történt akkora válatozás a két faj között (molekuláris biológiai, genetikai stb.), hogy az lehetetlenné tegye a két faj sikeres hibridizációját. Bár a hibridizációja a két fajnak sikeres, de nem biztos, hogy az ivarfejlődést befolyásoló számtalan tényező ne változott volna meg annyira az evolúciójuk alatt, hogy hibridjeik fertilisek legyenek.
A témában lehetőség lesz nyomáskamra alkalmazásával triploid hibrid létrehozására is. Ennek azért van jelentősége, mert a megfelelő időben és nagysággal elvégzett nyomássokk az anyai genom megtöbbszöröződését eredményezi. Ezen hibrid esetében ez azt jelenti, hogy a „W“ sex-specifikus génből a triploid hibridek esetében akár kettő is jelen lehet, mely befojásolhatja a hibridek ivarának kialakulását és fejlődését.
Jelen doktori téma célkitűzése a kecsege és a lapátorrú tok hibrideknek gonád vizsgálatának meghatározott időpontokban történő elvégzése szövettani vizsgálatokkal, valamint sex-specifikus marker vizsgálatokkal. Célunk meghatározni az egyes időpontokban a kialakuló gonád sejteket, valamint fejlődési stádiumukat is. A doktori munka negyedik évében megpróbáljuk a hibrideket fejni és szaporítani is a tokféléknél alkalmazott szaporítási módszer segítségével. Amennyiben sikerül a hibridek szaporítása úgy F2 hibrid generációt kaphatunk, mely további vizsgálatok tárgya lehet. Továbbá, amennyiben a hibrid egyedektől fertilis ivarterméket tudunk nyerni, akkor a szülőfajokkal való visszakeresztezésre is lehetőség nyílik, mely szintén további genetikai és molekuláris biológiai vizsgálatokra ad lehetőséget.
Doktoranduszi feladatok és vizsgálati helyszínei:
A felvételt nyerő doktorandusz a feladatait alapvetően a MATE-AKI Halászati Kutató Központjában végzi el Szarvason, de bizonyos vizsgálatokra különböző hazai kutató intézetekben is sor kerülhet.
A doktorandusznak a munkája során a következő feladatokat kell ellátnia
• a témavezető támogatásával a kísérlet megtervezése és felügyelete,
• részvétel a halak szaporításában és az ivadékok nevelésében,
• információt kell gyüjtenie a tokhalfélék ivart kialakító tényezőiről,
• részvétel a szövettani- és egyéb laboratóriumi vizsgálatokban.
A doktorandusznak ezek után a kapott eredményekből az Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskola követelményeinek megfelelő doktori értekezést kell készítenie.
Bejelentkezés
