témavezető: Szabó Attila
belső konzulens: Morvay-Sey Kata
helyszín (magyar oldal): Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola helyszín rövidítés: EDI
A kutatási téma leírása:
A sport jelentősége messze túlmutat a testmozgás fizikai előnyein, sokrétű és mélyreható hatással van az egyénekre és a társadalmakra. A sport döntő szerepet játszhat a személyes fejlődésben, a társadalmi kohézióban és a kulturális cserében mindamellett, hogy egészségmegőrző szerepe is van és az aktív életmód előnyei számos szakirodalom megjelentek (Bellocco és mtsai., 2010; Lee és mtsai., 2011, Scully és mtsai., 2016, Kovács és Pikó 2011). A sportolás a mentális egészségre gyakorolt hatása napjainkban nagy figyelmet kap, hiszen csökkentheti a szorongás és a depresszió tüneteit, javíthatja a hangulatot, növelheti az önbecsülést és javíthatja az alvás minőségét. A fizikai aktivitás során felszabaduló endorfinok természetes hangulatjavítóként működnek. Ezenkívül a sportolás során szükséges összpontosítás és koncentráció az éber figyelem egyik formájaként is szolgálhat, segít elterelni a figyelmet a napi stresszről (Clow, Edmunds 2013). Számos mentális zavar esetén megfigyelhető a sport jótékony hatása, továbbá a sportos életmód énerősítő, önértékelést növelő szerepe is bizonyítást nyert (Kopp és Kovács, 2006).
A sportolás nem csak stresszoldó lehet, de a stressz forrásaként is megjelenhet (Stevens et al 2013). Ez eredményezheti, hogy a pozitív állapot helyett egy negatív viselkedésforma jön létre, melyet edzésfüggőségnek (exercise addiction) nevez a tudományos szakirodalom. (Szabo, 2010; Szabo, Griffiths, Marcos, Mervó, & Demetrovics, 2015, Szabó &Demetrovics 2022). A testedzés-függőség, más néven kényszeres testmozgás vagy edzésfüggőség, olyan viselkedési függőség, amelyet a negatív következmények ellenére túlzott vagy kényszeres fizikai aktivitás jellemez. Fontos különbséget tenni a fizikai erőnlét iránti magas szintű elkötelezettség és az edzésfüggőség között; ez utóbbi olyan viselkedésmintát foglal magában, amely megzavarja a mindennapi életet, szorongást okoz, és gyakran fizikai sérülésekhez és egyéb egészségügyi problémákhoz vezet. Míg az előbbi a sport során megjelenő szenvedélyre, az intenzív érzelmekre és elhivatottságra utal, amelyet a sportolók éreznek a sportáguk iránt. Ez egy hatalmas erő, amely arra készteti a sportolókat, hogy idővel lelkesedéssel, kitartással és erőfeszítéssel foglalkozzanak sportágukkal. A szenvedély fogalma a sportban azt foglalja magában, hogy a sportolók hogyan azonosulnak sportágukkal, milyen mértékben épül be az életükbe, és hogyan befolyásolja gondolataikat, érzéseiket és viselkedésüket.
A Vallerand és munkatársai (2003) által javasolt dualisztikus modellje kulcsfontosságú keret a sportban megjelenő szenvedély megértéséhez. Ez a modell a szenvedély két típusát különbözteti meg: a harmonikus szenvedélyt és a megszállott szenvedélyt.
A harmonikus szenvedély akkor keletkezik, amikor az egyének szabadon űzik sportágukat, mert szeretik azt. Ez a fajta szenvedély olyan pozitív élményekkel jár, mint az élvezet, az elégedettség és a jólét érzése. A harmonikus szenvedéllyel rendelkező sportolók nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a flow-t sportáguk során, a teljes elmélyülés és összpontosítás állapotát. Fenntartják az egészséges egyensúlyt a sportáguk és életük egyéb területei között, biztosítva, hogy a sporttal való foglalkozásuk fenntartható és gazdagító legyen.
A rögeszmés szenvedély akkor fordul elő, ha a sportban való részvételt külső eshetőségek irányítják, mint például az önbecsülés, a társadalmi elfogadás vagy a jutalmak. A rögeszmés szenvedélyű sportolók kényszert érezhetnek arra, hogy sportoljanak, még akkor is, ha az esetleg nem élvezetes, ami konfliktusokhoz és stresszhez vezet. Az ilyen típusú szenvedély negatív következményekkel járhat, beleértve a szorongást, a kiégést és a sérülések nagyobb kockázatát. Bár a megszállott szenvedéllyel rendelkező sportolók magas szintű teljesítményt érhetnek el, jólétük és magánéletük költségei jelentősek lehetnek.
A függőség (Exercise Addiction Inventory), a szenvedély (Passion scale, 8-item Passion Scale) és a motiváció (Sport Motivation Scale) kutatására a sportban számos kérdőív áll rendelkezésre melyek használatával a szenvedély mögött meghúzódó motivációs faktorok hatása a testedzésfüggőségi kockázat mérhető válik. Az összefüggések kimutathatóvá válnak és megvilágításba kerülhetnek az egyes sportok, sportolói intenzitások, nemek és szociális és/vagy kulturális hátterek közötti különbségek.
előírt nyelvtudás: English language exam B2 level ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): B2 komplex felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
