A büntetőjogi kutatások a romanisztikában a kezdetektől fogva kevésbé hangsúlyosak a magánjogiakhoz képest. A programban végzett kutatások alapvető célja, hogy a római jogtudománynak a magánjog mellett a büntetőjog területén elért eredményeire is felhívja a figyelmet. Az ókori jogtudósok által kidolgozott jogtételeket az újkori büntetőjog-tudomány kategóriarendszerébe helyezve kíván áttekintést adni a római jurisprudencia e területen felmutatott teljesítményéről. Természetesen az egyes jogtételeket a magánjoghoz hasonlóan főszabályként az eseti döntésekből szűrhetjük le a büntetőjogban is, így a forrásszövegek akár kazuisztikus illusztrációjául is szolgálhatnak a modern büntető törvénykönyvekbe foglalt generalizált normáknak. A program a történeti és a dogmatikai megközelítésmódot együttesen alkalmazva megismerteti a doktorandusz hallgatókat a római büntetőjog alapvető primer forrásaival, hazai és nemzetközi szakirodalmával. Olyan hiánypótló tudományos kutatások végzésének a kereteit teremti meg, amelyek képet adhatnak a praxisorientált, az elméleti alaptételeket absztrakt rendelkezések helyett a kázusokból induktív módon kibontó módszertan alkalmazhatóságáról. Eredményei így nemcsak a romanisztikai kutatásokban hasznosulhatnak, de kiindulópontot jelenthetnek az összehasonlító jogtörténeti kutatások számára a bírói gyakorlat és a büntetőjogi kodifikáció révén formálódó magyar büntetőjog fejlesztésével összefüggésben is.