témavezető: Simonffy László
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A dentogén sinusitis az arcüreg gyulladása, mely a fogak patológiás elváltozásainak következményeként alakul ki, leggyakrabban fogászati beavatkozásokat követően, valamint a fogak gyulladásának sinusra terjedése miatt.
A páciensek nagy része panaszmentes, sokszor csak véletlen leletként fedezi fel a kezelőorvos a más célból kért CBCT felvételen a gyulladás radiológiai jeleit. A fogeredetű arcüreggyulladások gyakoriak, az összes sinusitis 12%-a dentogén a legtöbb szakirodalom szerint, azonban a valós incidencia még ennél is magasabb lehet, megközelítőleg 25-40%. [1]
Amennyiben a páciensnek a klasszikus sinusitisre utaló tünetek mellett (bűzös, féloldali orrfolyás, nyomásérzékenység, arcduzzanat, orrdugulás) fog- vagy állcsontfájdalma, gyulladt foga van, vagy a közelmúltban történt nála bármilyen fogászati, szájsebészeti beavatkozás, mindenképpen gondolnunk kell dentogén sinusitisre is. [2]
Metaanalízises vizsgálatok azt mutatják, hogy a leggyakoribb ok dentogén sinusitisek esetében iatrogén, megközelítőleg 56%. Iatrogén okok között szerepelnek az oroantralis fistulák, extractio során arcüregbe juttatott gyökerek, idegentestek endodonciai műszerek helytelen használata, gyökércsúcs rezekció utáni amalgámtörmelék, sikertelen sinus lift műtétek illetve implantátumok nem megfelelő pozicionálása. A szájsebészeti, fogászati és implantológiai beavatkozások számának növekedésével, elérhetőbbé válásával növekedik a dentogén sinusitisek incidenciája is. [3]
A fogeredetű arcüreggyulladások kezelése történhet konzervatív vagy sebészi úton. A terápia célja a kiváltó ok eliminálása, a páciens panaszainak megszüntetése, az arcüreg fiziológiás működésének visszaállítása. A gyógyítás során el kell látni a dentális fertőzésforrást, valamint az arcüreg gyulladását is meg kell szüntetni.
A szakirodalomban nem olvashatóak egyértelmű ajánlások a krónikus dentogén eredetű arcüreggyulladások kezelésével kapcsolatban, egyes szerzők említik a FESS és szájsebészeti terápiát mint hatékony módszer, azonban vizsgálati adatokat, esetismertetést nem közölnek. [4]
A korábban rutinszerűen végzett Luc-Caldwell műtét alkalmazása az endoszkópos technika fejlődése, valamint a súlyos szövődmények miatt visszaszorult. A műtét közben felléphet súlyos vérzés, ha a fossa infratemporalisban, fossa pterygopalatinában sérül az arteria sphenopalatina. A gyógyulást követően a fiziológiás csillószőrös laphám helyett a sinusban laphám veszi át a helyet, ami funkciózavart okozhat. [5,6]
A kutatásunk alapját képező komplex terápia során egy ülésben történik a szükséges szájsebészeti beavatkozás (extractio, oroantralis fistula zárás, cystectomia, septoplastica) és a FESS műtét.
A FESS (Functional Endoscopic Sinus Surgery) funkcionális szemléleten alapuló orrmelléküreg sebészet. Funkciómegtartó endoszkópos műtéti eljárás, melynek célja az orrmelléküregek ventillációjának helyreállítása. Az arcüreg természetes szájadékának feltágításával biztosítható a sinus ventillációja, a mucociliaris clearance funkció visszaállítása. A műtéti terület nagyságától függően 6 héttől 6 hónapig tartó posztoperatív terápiára van szükség ahhoz, hogy a mucociliáris transzport helyreálljon. [7]
Kitűzött célok:
A Semmelweis Egyetem Fül- Orr-Gégészeti és Fej-Nyak-Sebészeti Klinika és az
Orális diagnosztikai tanszék együttműködésében operált páciensek anamnézisének
részletes rögzítése, elemzése
Hajlamosító tényezőkkel való összefüggések keresése
Panaszok feltérképezése
Diagnosztikai ajánlások megfogalmazása
Antibiotikum érzékenység vizsgálat műtét közben vett mintából
A komplex terápia hatékonyságának vizsgálata nagy elemszámú mintán
Páciensek posztoperatív követése
Ajánlások megfogalmazása a komplex terápiával kapcsolatban
Esetleges szövődmények számszerűsítése, vizsgálata
Páciensek protetikai rehabilitációjáról esetismertetések közlése
Protetikai rehabilitációval kapcsolatos ajánlások megfogalmazása
1. Costa F, Emanuelli E, Franz L, Tel A, Robiony M. Single-step surgical treatment of
odontogenic maxillary sinusitis: A retrospective study of 98 cases. J Craniomaxillofac Surg.
2019;47(8):1249-54
2. Mehra P, Jeong D. Maxillary sinusitis of odontogenic origin. Curr Allergy Asthma Rep.
2009;9(3):238-43.
3. Arias-Irimia O, Barona C, Santos-Marino J, Martínez-Rodríguez N, Martínez González J.
Metaanalisis of the etiology of odontogenic maxillary sinusitis. Medicina oral, patologia oral y
cirugia bucal. 2009;15:e70-e3.
4. Kim S. M. (2019). Definition and management of odontogenic maxillary
sinusitis. Maxillofacial plastic and reconstructive surgery, 41(1), 13. https://doi.org/10.1186/s40902-019-0196-2
5. Hirschberg A. Gyakorlati rhinológia. Medicina. Budapest 2021. 19-21,27- 31,40-41,55-
57,115-129,237-239,243-257. 1
6. Schneider JS, Day A, Clavenna M, Russell PT, 3rd, Duncavage J. Early Practice: External
Sinus Surgery and Procedures and Complications. Otolaryngol Clin North Am.
2015;48(5):839-50.
7. Répássy G. Fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészet. Medicina Könyvkiadó. 2011. 225-227;251-
256.
Bejelentkezés
