témavezető: Czövek Dorottya
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Gyermekkorban a légzőrendszeri megbetegedések a leggyakoribb okai az orvosnál való megjelenésnek, és ezen betegek ellátása a mindennapi klinikai gyakorlat része. A tüdő strukturális és funkcionális elváltozásainak feltérképezése a klinikai kutatások alapvető feladata, ennek ellenére hazánkban gyermektüdőgyógyászati kérdéseket érintő kutatás szerény mértékben zajlik. A tüdő károsodásához vezető folyamatok és ezek prevenciós lehetőségeinek megértése különösen fontos azokban a súlyos, krónikus megbetegedésekben, amelyek a gyermekek életminőségét alapvetően befolyásolják.
Klinikai kutatásaink közös és elsődleges célja, hogy a krónikus, tüdőt is érintő betegséggel élő gyermekek légzőrendszerének fejlődését és működését feltérképezzük, lehetőséget teremtve a prevenciós stratégiák kidolgozására és hosszútávon az ellátás tökéletesítésére.
Kutatásaink fókuszában az alábbi betegségek állnak:
Koraszülöttséghez társuló tüdőbetegség
A koraszülöttség hosszútávú hatásait a légzőrendszerre még a mai napig sem értjük teljesen. A szakirodalomban egyre nagyobb számú adat elérhető arra vonatkozóan, hogy az egyik leggyakoribb, koraszülöttséggel összefüggő krónikus tüdőbetegség, a bronchopulmonalis diszplázia (BPD) nagyban emeli a későbbi krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának kockázatát, de ennek patomechanizmusa pontosan nem ismert. Ebben nagy szerepe van annak a tényezőnek, hogy a tüdő csecsemőkorban korlátozottan vizsgálható „klasszikus” módszerekkel és olyan indirekt ismeretekre támaszkodhatunk, mint a fizikális vizsgálat, az oxigén szaturáció vagy a légzésszám. Ezért a gyermektüdőgyógyászati kutatások egy külön területe specializálódott arra, hogy csecsemők számára olyan érzékeny, nem-invanzív légzésfunkciós módszereket fejlesszen ki, amelyekkel objektív módon mérhető a tüdőnek és a légzőrendszer egészének az állapota. Célunk, hogy a Budapesten, a Semmelweis Egyetemen született kis súlyú (<1500 g) és így fokozottan veszélyeztett koraszülött populációt a postmenstruációs 36. héttől kövessük az első két életév során és azonosítsuk azokat a meglévő légzőszervi patofiziológiás mechanizmusokat és rizikófaktorokat, amelyek a gyermekek légzőszervi egészségét meghatározzák.
Krónikus tüdőbetegségben szenvedő gyermekek vizsgálata
A tüdő károsodásához vezető folyamatok és ezek prevenciós lehetőségeinek megértése különösen fontos azokban a súlyos betegségekben, amelyek már a gyermekkorban végstádiumú tüdőbetegséghez és tüdőtranszplantációhoz vezetnek. Magyarországon (a nemzetközi trendekkel ellentétben) még jelenleg is a cisztás fibrózis (CF) a gyermekkori tüdőtranszplantációk vezető oka, így vizsgálataink elsősorban a súlyos állapotú CF-ben szenvedő betegekre irányulnak. A nemzetközi irodalom szerint már a légzésfunkció 40%-os csökkenése esetén a légzési munka négyszeres, így ezt a határértéket tekintik az éjszakai nem-invazív légzéstámogatás (NIV) bevezetése indikációjának CF-ben szenvedő gyermekekben. A kis számú közölt vizsgálat a gyermekek szubjektíven megítélt általános állapotnak javulásáról, csökkenő oxigénigényről vagy a vérgáz paraméterek optimalizálásáról számoltak be NIV bevezetését követően. Nem született azonban olyan átfogó tanulmány, amely egyszerre vizsgálná az életminőséget, a gyermek általános állapotát valamint a tüdő funkcionális és strukturális eltéréseit hosszútávú követés keretében.
Célunk, hogy a NIV terápia jótékony hatásait vizsgáljuk Magyarországon gondozott, rossz általános állapotú, csökkent légzésfunkcióval rendelkező krónikus tüdőbeteg gyermekekben. A kutatás módszertanához olyan, eddig hazánkban nem használt légzésfunkciós (oszcillometria) és képalkotó vizsgálatokat (tüdő MRI) adaptálunk, amelyek a korábbiaknál sokkal részletesebben képesek leírni a légzőrendszer funkcióját. Célunk a különböző betegpopulációk légzésmechanikájának és a betegség lefolyásának alaposabb megértése, a légzéstámogatás optimális beállításainak megtalálása, hosszútávon pedig a progresszió lassítása, a betegek életminőségének javítása és ezáltal a tüdőtranszplantáció idejének kitolása.
Tartós nem-invazív légzéstámogatást igénylő betegeink vizsgálata
A tartós, otthoni nem-invazív légzéstámogatás alkalmazása gyermekeknél az utóbbi évtizedben mind hazai mind nemzetközi szinten kifejezett fejlődésnek indult. A légzéstámogatás eszközei folyamatosan modernizálódnak, valamint a légzéstámogatás indikációs köre is rohamosan bővül. Ennek ellenére gyermekgyógyászati szempontból kevés adat áll rendelkezésre a nem-invazív légzéstámogatás hosszabb távú kimenetelével és az életminőségre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az erre a területre fókuszáló kutatások száma csekély, a legtöbb vizsgálat egycentrumos módon, kis esetszámmal folyt.
2018. óta működik az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán az Otthonlélegeztetési Program, amely a krónikus légzési elégtelenséggel élő gyermekek ellátására szerveződött. A krónikus légzési elégtelenség kialakulhat primer tüdőbetegség következtében (pl. cisztás fibrózis, tüdőtranszplantációt követő krónikus rejekció), izomgyengeséghez társuló hipoventilláció (pl. spinális muszkuláris atrófia, Duchenne szindróma) talaján, obezitással járó szindrómákhoz társulóan gyermekkorban (pl.: Prader-Willi szindróma, Down szindróma), egyéb anatómiai okból (pl.: Pierre Robin szindróma) valamint központi idegrendszeri ok miatt (pl. centrális hipoventilláció).
Célunk, hogy a tartós lélegeztetésre szoruló gyermekek lélegeztetőgépének beállítását tökéletesítsük, megtaláljuk azokat a lélegeztetési paramétereket, amelyek monitorozásával a gyermekek életminőségét a leginkább javítani tudjuk.
Kutatásaink erőssége a csecsemőkortól egészen a felnőttkorig egységesen használható kutatási módszertan, amely lehetővé teszik a gyermekek követéses vizsgálatát késői serdülőkorig. Kutatásainkhoz felszereltünk egy légzésmechanikai kutatólabort az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, ahol lehetőség van mind a csecsemők mind a nagyobb gyermekek légzésfunkciós vizsgálatára. A kutatásokhoz szükséges anyagi fedezetet az NKFI-FK #129237 pályázat biztosítja.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
