A műszaki támogatás kihívásai a XXI. században, az infrastrukturális műszaki feladatok végrehajtásának sajátosságai és lehetőségei a Magyar Honvédségben
témavezető: Kovács Zoltán Tibor
társ-témavezető: Kovács Tibor
helyszín (magyar oldal): https://hhk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/doktori-iskolak/hadtudomanyi-doktori-iskola/bemutatkozas helyszín rövidítés: HDI
A kutatási téma leírása:
A katonai műveletek műszaki támogatása számos új kihívás elé néz a jelenben és a jövőben: új feladatok jelentek meg, illetve módosult a korábbi feladatok egy része.
A 20. század második felétől felerősödő ún. „aszimmetrikus hadviselés” egyik eszköze a „házilagos készítésű” improvizált robbanóeszköz, mely a mindennapi életben használt eszközökből, vegyszerekből is előállítható. Napjainkra a robbantásos cselekmények szinte mindennapossá váltak, ezért az ellenük való hatékony védekezés vagy még inkább a megelőzés, az arra történő felkészülés pedig mindannyiunk érdeke. A műszaki támogatás egyik fontos új szegmensét képezi az improvizált robbanóeszközök felderítése és hatástalanítása. Ugyancsak jelentős feladatot képvisel a tömeges migráció kezelése, a válsághelyzetek katonai műveleteinek műszaki támogatása. Jelentős átalakuláson ment keresztül harc műszaki támogatása, illetve a rendelkezésre álló műszaki technikai eszközök és anyagok köre.
A téma teljes körű vizsgálatával kapcsolatos doktori értekezés nem készült. A témában az elmúlt években csak néhány publikáció jelent meg, ezért a téma tudományos igényű és kellő mélységű feldolgozása indokolt.
A NATO metodikának megfelelően az infrastrukturális műszaki feladatok a műszaki támogatás egyik – igen jelentős - feladatcsoportját képviselik. A régebbi NATO tagállamok szervezetében megtalálhatóak az ezen feladatok végrehajtására rendszeresített (logisztikai alárendeltségben lévő) és felkészített alegységek. A Magyar Honvédség struktúrájában ilyen alegységek nem szerepelnek, ilyen jellegű felkészítés nem folyik.
Szövetségesi kötelezettségeinkből adódóan várható, hogy az MH kijelölt műszaki alegységei a gyakorlatban találkoznak e feladatokkal, így ezek megismerése, az elvek, eljárások feldolgozása és honi adaptációja mielőbb szükségessé válik, mely munka nem, illetve csak részben kezdődött meg.
A témával kapcsolatban megjelent publikációk csak egy szűk szegmensét dolgozzák fel az infrastrukturális feladatokkal kapcsolatos ismereteknek, így ebből adódóan a téma tudományos szempontból még feldolgozatlan területként jelentkezik.
Célkitűzések:
- A harc műszaki támogatása feladatkörének és eszközrendszerének vizsgálata;
- A robbantásos cselekmények elkövetési módszereinek és hátterének elemzése, az ellenük való védekezés során alkalmazható eljárások és technikai eszközök vizsgálata a korszerűség, a fejlesztések, az új alkalmazási elvek és követelmények figyelembevételével;
- Válsághelyzetek műszaki támogatási feladatai és eszközrendszere;
- Javaslatok kidolgozása új eljárások, rendszabályok, technikai eszközök bevezetésére, illetve alkalmazására, a közép- és hosszú távú fejlesztésekre.
- Az infrastrukturális műszaki feladatok megismerése, rendszerezése, az oktatásba, a felkészítésbe történő bevitele;
- Az ez irányú NATO metodika megismerése és honi adaptációja;
- A műszaki alegységek felkészítése feltételeinek megteremtése az V. Cikkely hatálya alá eső, mind az azon kívüli műveletek során végrehajtandó infrastrukturális feladatok végrehajtására;
- A szövetségi feladatokban résztvevő csapatok ez irányú felkészítése feltételeinek megteremtése.
Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései:
- A témát érintő hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus szakirodalom, valamint a meglévő szabályozások tanulmányozása.
- Konzultációk folytatása a témában jártas szakemberekkel.
- A témával kapcsolatban korábban szerzett ismeretek és tapasztalatok rendszerezése.
- A tanulmányozott dokumentumok elemzése, majd következtetések levonása.
- Az elméleti/gyakorlati javaslatok formába öntése, publikációja.
- A hazai és a NATO szakirodalom és dokumentumok feldolgozása;
- A NATO dokumentumok vonatkozó részeinek adaptációja a csapatok alkalmazási eljárásai (SOP) érdekében;
- Konferenciákon történő részvétel;
- Szakemberekkel történő konzultáció;
- Részeredmények publikálása, javaslatok kidolgozása;
- A fentiek alapján pedig a kutatás módszere kombinált módszer lesz, amely magába foglalja az általános és az empirikus kutatási módszereket is.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
- Javaslatok kidolgozása új, korszerű műszaki támogatási eljárások és technológiák, valamint technikai eszközök alkalmazási módjaira, a közép- és hosszú távú fejlesztésükre vonatkozóan, a meghatározott kutatási célok figyelembevételével.
- „A katonai infrastruktúra” és az ehhez kapcsolódó műszaki feladatok definiálása;
- Az infrastrukturális műszaki feladatok rendszerszemléletű feldolgozása, az oktatásba, felkészítésbe történő bevitele;
- A NATO dokumentumok vonatkozó részeinek honi adaptációja;
- A katonai infrastruktúrával kapcsolatos ismeretek rendszerezése;
- A szövetségi feladatokban résztvevő alegységes speciális (infrastrukturális) felkészítési rendjére vonatkozó javaslatok kidolgozása;
- Az infrastruktúrával összefüggő feladatok szervezeti és azok alkalmazási kérdéseinek kidolgozása.