 Kognitív funkciók vizsgálata különböző állapotokban TÉMAKIÍRÁS Intézmény: Semmelweis Egyetem egészségtudományok Semmelweis Egyetem Doktori Iskola témavezető: Takács Johanna helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar helyszín rövidítés: SEETK A kutatási téma leírása: A kognitív funkciók megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységek, mint az érzékelés és észlelés, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, és egyéb készségek (tanulás, beszédképesség, térbeli tájékozódás stb.). A kognitív funkciók és képességek teszik lehetővé az értelmi működést. Számos betegség során a kognitív funkciók is sérülhetnek, ugyanakkor életmódbeli tényezők is jelentős hatással vannak kognitív működésünkre. Vizsgálataink során eddig a SARS-CoV-2 fertőzést követően kialakuló kognitív diszfunkciókat vizsgáltuk, amelyek általában frontális dysexecutive szindrómában nyilvánulnak meg fáradtsággal és diszfóriával és/vagy figyelem- és memóriazavarokkal kombinálva. A kutatás résztvevői fiatal és idősebb felnőttek voltak, a fiatal felnőtteknél csökkent kognitív teljesítményt tapasztaltunk: csökkent válaszgátlást, gyengébb munkamemóriát és megosztott figyelmet, a poszt COVID-19 állapottól függetlenül. E csökkent teljesítmény egyik oka a két korcsoport eltérő okostelefon-használata volt, amit a jelen kutatásban vizsgálunk. Az okostelefon-használat és a kognitív működés kapcsolatát vizsgáló tanulmányok döntő többsége a problémás okostelefon használat hatását vizsgálta. A következő kognitív funkciók érintettségét írták le: gyenge válaszgátlás, gyenge teljesítmény a figyelem fenntartását igénylő és következtetési feladatokban, a figyelem terjedelmének csökkenése, gyenge teljesítmény a számterjedelmi feladatban, gyenge impulzuskontroll és csökkent munkamemória. A jelenlegi tanulmányok a végrehajtó funkciókkal kapcsolatos eredmények ellentmondásosak, továbbá a mindennapos, átlagos okostelefon használat egyaránt lehet negatív és pozitív hatással a kognitív működésre. A „használat” módja jelentősen egyénfüggő, ezért fontos kutatni, hogy a használat mely területei (folyamat jellegű: médiatartalmak fogyasztása, szociális jellegű: közösségi média felületein történő interakció és azonnali üzenetküldés, használat applikációk típusai) mely kognitív funkciókra hatnak. Mindezek mellett, fontos, hogy az okostelefon-használat kognitív funkciókra való hatását jelentősen befolyásolja a felhasználók egyéni különbségei, mint a szocioökonómiai státusz, mentális állapot (szorongás, önbizalom, stb.), személyiség (pl.: neuroticizmus). Továbbá, az okostelefon-használat a fizikai és mentális egészségre is jelentősen hat. Korábbi tanulmányok jelentős kapcsolatát írták le a depresszióval, szorongással, kognitív és érzelemszabályozási nehézségekkel, csökkent kontrollal. Az újabb kutatásokban gyakran vizsgált mentális tényező a FOMO (fear of missing out – lemaradástól, kimaradástól való félelem), amely szoros kapcsolatban áll az okostelefon-használattal, a szorongás egyik típusa. A FOMO azonban mérsékelheti is az okostelefon-használat/jelenlét kognitív funkciókra gyakorolt negatív hatását Kutatásunk fő célkitűzése az okostelefon-használat és a kognitív funkciók kapcsolatának vizsgálata fiatal és idősebb felnőttekben. Kutatásunkban az okostelefon-használat objektív paramétereit mérjük és a kognitív funkciók komputerizált, normalizált tesztelését végezzük. Továbbá standardizált kérdőívekkel és fiziológiai, antropometriai mérésekkel a mentális és fizikai paraméterek szerepét is vizsgáljuk, amelyek az okostelefon-használat kognitív működésre gyakorolt pozitív hatásában játszhatnak szerepet. Módszerek Akadémiai teljesítményre vonatkozó adatok gyűjtése (tanulmányi átlag). Okostelefon-használat felmérés: a használati viselkedés ajánlott paramétereinek objektív mérése applikációkkal (built-in apps) történik: használati idő, használati gyakoriság, használt alkalmazások, kapott értesítések és felvételek száma, ideje, problémás okostelefon-használat kérdőív, a problémás okostelefonhasználatot mutató személyek szűrésére. Kérdőíves felmérés: eszközhasználattal kapcsolatos kérdések, alvásminőség kérdőív, FOMO-teszt, Rövid Önkontroll Kérdőív, BIS/BAS skálák – BIS (viselkedéses gátló rendszer skála), Okostelefon függőségi kérdőív, Rövid okostelefon addikció kérdőív (ROTAK), ZKA-PQ teszt (Zuckerman-Kuhlman-Aluja személyiségkérdőív, neuroticizmus skála). Fizikai állapotfelmérés: kézszorítóerő-mérés, testösszetétel mérés: testtömeg, testzsírszázalék, vázizomszázalék, testtömeg index, nyugalmi anyagcsere, viszcerális zsírszint, vérnyomás (szisztolés, diasztolés vérnyomás, szívfrekvencia) oxigénszaturáció. Testtartási paraméterek, készségek - statikus és dinamikus egyensúlyvizsgálat, a fej helyzetének és előre-helyezettségének (protactio) vizsgálata fal-tragus és fal-occiput távolság mérésével, a nyaki flexió mértékének, a tekintet irányának vizsgálata. Kognitív funkciók felmérése (Vienna Test System, SCHUHFRIED GmbH): figyelem, emlékezet és végrehajtó funkciók komputerizált, normalizált felmérése, az eredmények értelmezése percentilis rangok (<25% átlag alatti teljesítmény, 25-75% átlagos, >75% átlag felett), és a mért paraméterek alapján történik. Összegzés Az okostelefonok elkerülhetetlenül fontos szerepet töltenek be életünkben, ezért egyre több kutatás foglalkozik az okostelefon-használat hatásaival, különösen, hogy a COVID-19 pandémia jelentősen megnövelte az okostelefon használati idejét. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az okostelefon-használatnak életkor, nem, és egyéni különbségei vannak, melyek különbözően hathatnak az agy működésére, különösen a kognitív működésre. Az okostelefon -használat és kognitív működés közötti kapcsolat összetett, így olyan tényezők alaposabb vizsgálatát igényli, mint az okostelefon-használat típusai, a felhasználók egyéni különbségei (nem, életkor, szocioökonómiai helyzet), fizikai állapot és mentális jellemzők, amelyet a jelen kutatás vesz célba. Mivel a kognitív funkciók jelentős hatással vannak az emberek napi működésére, életminőségére, tanulmányi/munkahelyi teljesítményére ezért fontos kérdés hogy az okostelefon használata hogyan hat a kognitív működésre, melyet már egyre több kutatás céloz meg, de az eredmények továbbra is korlátozottak és ellentmondók. Jelentkezési határidő: 2025-04-30 |