 Az oktatás minőségét meghatározó tényezők vizsgálata a magas időfaktorú egészségügyi ellátást biztosító szakmákban TÉMAKIÍRÁS Intézmény: Semmelweis Egyetem klinikai orvostudományok Semmelweis Egyetem Doktori Iskola témavezető: Kovács Enikő helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE A kutatási téma leírása: Az orvos- és egészségügyi szakdolgozó képzés, különösen pedig a különféle gyakorlati elemeket is magában foglaló tantárgyak oktatásának hatékonysága fontos tényezője annak, hogy az egyetemről/szakdolgozói képzésről kilépő szakemberek milyen felkészültséggel kezdik meg szakmájuk gyakorlását. Emellett az egészségügyi képzés színvonala közvetett módon a betegellátás kimenetelét is meghatározza, ezért kiemelten fontos, hogy annak minőségét folyamatosan felmérjük és fejlesszük. Különösen igaz ez a magas időfaktorú ellátást biztosító szakmák esetében, ahol gyors döntéshozatalra, megfelelő technikai és nem-technikai készségekre van szükség a betegek helyes ellátásához. Az intenzív terápia és aneszteziológia, valamint a sürgősségi kórképek ellátását végző szakirányok oktatása rengeteg kihívást rejt magában. Fontos, hogy ezekben a szakmákban az oktatás minden tényezőre kiterjedően, átfogóan adja át a betegellátáshoz szükséges ismereteket. Kutatási témánk során szeretnénk minél szélesebb körben azon tényezőket feltárni, melyek a magas időfaktorú kórképek kezelési stratégiáinak oktatását hatékonyabbá teszik. Vizsgálataink során azt tervezzük, hogy az adott faktorok feltárása mellett a sürgősségi, illetve intenzív terápiás ellátás elemeinek oktatásába az újonnan feltárt hatékony stratégiai elemeket beépítsük és az oktatást fejlesszük. A téma kapcsán tervezett vizsgálatokat különféle oktatásmódszertani területekre szeretnénk kiterjeszteni azon tantárgyak és szakirányok keretén belül, ahol magas időfaktorú kórképek ellátása zajlik: - A sürgősségi és aneszteziológiai oktatásban eddig használt szimulációs oktatás fejlesztése - A gyakorlati készségek készségmegőrzését fokozó tényezők feltérképezése - Virtuális oktatási módszerek beépítése a mindennapi gyakorlatba a COVID járvány során észlelt tapasztalatok alapján - A nem-technikai készségek oktatásának fejlesztése - Hallgató központú intenzív terápiás és aneszteziológiai kurrikulum kialakítása Az elkövetkezendő három évre tervezett vizsgálataink a következők: 1. Randomizált kontrollált vizsgálat: a gyakorlati vizsga hatása az alapszintű újraélesztés készségének rövid és hosszú távú megőrzésére; Ezen randomizált vizsgálat során ötödéves orvostanhallgatók, egészségügyi képzésben résztvevők és végzett egészségügyi szakdolgozók alapszintű újraélesztés (BLS) készségét mérjük fel BLS képzést követően. A résztvevők randomizációja aszerint történik, hogy a képzés végén gyakorlati vizsgát tettek-e vagy további gyakorlást végeztek a vizsga időpontjában. A vizsgálat etikai engedéllyel rendelkezik és ötödéves orvostanhallgatók körében már elindult. 2. A virtuális oktatás orvosképzésre gyakorolt hatásának vizsgálata; A COVID járvány alatt kényszerűségből számos olyan reformot vezettünk be mind az egyetemi, mind a posztgraduális oktatásban, melyek a virtuális oktatás elemeit építették be az egyes kurrikulumokba. Ezek hatékonysága – különösen olyan szakterületeken, mint az intenzív terápia, aneszteziológia, sürgősségi kórképek ellátása -, kérdéses. A virtuális oktatás mindemellett azonban tartalmaz olyan elemeket, melyekkel a képzés hatékonysága növelhető. Klinikánk graduális képzésében virtuális oktatási elemeket továbbra is alkalmazunk az intenzív terápia és aneszteziológia tantárgy oktatásának keretén belül. Első sorban szeretnénk a COVID járvány alatt gyűjtött adatainkat egy retrospektív analízis során feldolgozni, feltárva, hogy eddigi tapasztalataink alapján mely virtuális oktatási elemek építhetőek be tartósan a kurrikulumunkba. Ezt követően egy prospektív vizsgálatot tervezünk elindítani a 2022/23-as tanév indulásával, ahol a virtuális elemek hatékonyságát tervezzük összehasonlítani a hagyományos oktatói elemek effektivitásával. 3. A nem-technikai készségek oktatásának fejlesztése szimuláció során; A sürgősségi kórképek ellátása során elengedhetetlen az ún. nem-technikai készségek helyes alkalmazása, melynek oktatása hazánkban – ahogy azt egy jelenleg futó országos kérdőíves felmérés előzetes adatai alapján is látjuk – még mindig gyerekcipőben jár. Az országos kérdőíves felmérést június végén tervezzük lezárni és a kapott eredmények alapján szeretnénk megtervezni egy olyan prospektív vizsgálatot, mely során egy olyan – kezdetben kísérleti – kurrikulumot tervezünk kidolgozni, mely a nemtechnikai készségek oktatását erősíti a magyar egészségügyi képzési gyakorlatban. felvehető hallgatók száma: 1 Jelentkezési határidő: 2024-08-31 |