Magyarországon elsőként az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékén 1996-ban kezdődött szén nanocső CVD módszerrel történő szintézise. A katalizátorok további fejlesztése és a reakció mechanizmusának felderítése napjainkban is időszerű téma, és még sok vizsgálatot igényel. A katalitikus módszerekre általában jellemző az elérhető nagy szelektivitás, ezt célszerű lenne a szén nanocsövek szintézisénél is kihasználni, s irányított módon egyfalú, többfalú, szelektíven spirális, illetve rendezett szerkezetű szén nanocsöveket gyártani. A reakciók ilyen "irányítása" a magas hőmérsékleten működő módszerekkel, pl. ívkisülés, lézeres elnyeletés stb. nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető, így a CVD módszer még sok vizsgálati, fejlesztési lehetőséget rejt magába, mind a katalizátor készítése, mind a szintézis paramétereinek optimalizálása terén.