A modernitás természetét tekintve döntő tény, hogy a kora újkori gondolkodás mélyen összefügg a nézőpont problémájával. Egy olyan világban, amelyben a kozmosz nem kínál kitüntetett nézőpontot a megfigyelő számára, minden viszonyítás a saját nézőpont előzetes körülhatárolását, más nézőpontoktól történő elkülönítését követeli. Milyen módokon, milyen elméleti és gyakorlati – olykor hatalomtechnikai – eljárásokon keresztül megy végbe az elhatárolás és a megalapozás munkája? Ha a látott tárgy és a nézőpont megbonthatatlan egységet képvisel, milyen reflexiós tevékenységek eredményeként lehetséges rálátni azokra az esetleges feltételekre, amelyek lehetővé teszik a saját – természetesnek tűnő – látásunkat? A modernitás e jellegzetes kérdései számos – politikai, (tudás)szociológiai, kozmológiai vagy ismeretelméleti – aspektusból vizsgálhatók. Külön elemzést érdemel továbbá a reflexió közvetettségének az elutasítása, amely a modernitás kritikai szemléletét Rousseau-tól kezdve a létezés elidegenedett formáival asszociálja.
előírt nyelvtudás: angol, német vagy francia ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol, német vagy francia felvehető hallgatók száma: 1