Bármilyen téma választható a kortárs analitikus metafizikán belül. Ilyen például az emergencia és fundamentalitás kérdése (ezek értelmezései, az erős ill. gyenge emergencia melletti vagy elleni érvek, a dualista ill. monista ontológiák melletti vagy elleni érvek, konkrét dualista vagy monista ontológiák melletti érvek), a lehetőség és szükségszerűség természete (akár a modális logika tükrén keresztül, l. T. Williamson: Modal Logic as Metaphysics, akár a hagyományos lehetségesvilág-metafizika keretei közt, l. Kocsis–Tuboly (szerk.): Lehetséges világok, akár újhullámos irányzatok mentén, l. pl. Vetter: Potentiality), a természettudomány metafizikája (természettörvények, okság, a valószínűség természete, erők és diszpozíciók, ontikus strukturalizmus, iránymutatásnak l. Sider: The Tools of Metaphysics and the Metaphysics of Science), mereológia (l. pl. van Inwagen: Material Beings, Evnine: Making Objects and Events), társadalomontológia (social ontology, l. pl. Searle: Making the Social World, Ásta: Categories we Live by), az anyag létével és lényegével kapcsolatos non-mainstream elméletek (mint pánpszichizmus (Goff: Consciousness and Fundamental Reality és Galileo’s Error) vagy idealizmus (Kodaj: “Humean idealism”)), realizmus és antirealizmus, metaontológia (l. Chalmers/Hawthorne/Wasserman (szerk.): Metametaphysics).
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1