A 21. század társadalmi, technikai változásai (lásd például a mesterséges intelligencia megjelenését és egyre elterjedtebb alkalmazását) magukkal hozták annak szükségességét, hogy újra átgondoljuk a jog fogalmát és funkcióját érintő, valamint a jogi problémák megoldására vonatkozó elméleti kérdéseket általában és a tételes jogtudományokban is. A közelmúlt hazai jogalkotási törekvései is mutatják (például ha tekintetbe vesszük az “új” büntetőjogi kódexet, és a megalkotása utáni új tényállásokkal történő kiegészítéseit; vagy az “új” Polgári Törvénykönyvet, az új büntető és polgári eljárási törvényeket), hogy a változó körülményekkel a jognak lépést kell tartania. A jognak a változásokra történő reakciója azonban nem történhet átgondolatlan módon, az csak annak fényében működhet, ha ismerjük a jog fogalmi természetét, funkcióját, a működése mögött meghúzódó igazolási elveket, azaz a jog és a jogi érvelés elméleti alapjait. A doktori témavezetés során olyan kutatási tevékenységhez nyújtok segítséget, amelyek a jog fogalmának és funkciójának, a jogi illetve bírói érvelésnek olyan elméleti, filozófiai problémáit tárja fel, amelyek segítségével koherens választ adhatunk az új, eddig nem ismert, de jogi megoldást igénylő kérdésekre általában.