Európa és az Egyesült Államok területén évente körülbelül nyolc millióra tehető a szívelégtelenségben újonnan megbetegedett egyének száma. Ez a mutató évről évre drámai mértékben növekszik. A jelenlegi terápiás lehetőségek kevés kivétellel erősen korlátozottak, ami igen magas halálozási rátát eredményez. Elfogadott tény, hogy a szívfejlődés során fontos szerepet játszó molekuláris szabályozó mechanizmusok fontos szerepet játszanak a szívsejtek újraprogramozásában, és a szív szöveti állományának védelmében. Ennek megfelelően az őssejt therápia alternatívájaként, vagy annak kiegészítéseként feltételezzük, hogy bizonyos kismolsúlyú szekretált fehérjék, illetve egyéb kismolekulák (pl. microRNSek) alkalmazása alternatívaként szolgálhat a szív regenerációs folyamatainak serkentésére. Célunk az ezen kismolekulák által irányított szignál-transdukciós mechanizmusok mélyebb szintű, átfogó tanulmányozása illetve további hatékony therápiás módszerek sikeres kifejlesztése.