A magyarországi történeti fejlődés során viszonylag későn terjedt el a tulajdonlás ma uralkodó fogalma. A 20. század során maga az állam is, és a közvélekedés is gyakran fordult a tulajdonlás intézménye ellen. Az ú.n. polgári tulajdont lerontó törekvések meglehetősen sikeresek voltak. A kérdés vizsgálata nem csak gazdaság-, hanem társadalom- és eszmetörténeti jelentőségű, illetve a társadalmi önismeret szempontjából is kívánatos.