témavezető: Várady Tamás
helyszín (magyar oldal): Irányítástechnika és Informatikai Tanszék helyszín rövidítés: IIT
A kutatási téma leírása:
A számítógépes geometriai modellezés során valós vagy elképzelt objektumokat reprezentálunk digitális formában. A matematikai értelemben absztrakt módon leírható görbékből és felületekből álló számítógépes modellek különböző esztétikai és funkcionális követelményeknek tesznek eleget, és lehetővé teszik objektumok tervezését, grafikus megjelenítését, analízisét és numerikusan vezérelt megmunkálását.
Az ún. marching surface eljárás kidolgozása egy új kutatási területre vezet. Egy 3D-s cellarendszer csúcsaiban értelmezett skalár- és vektormennyiségek alapján hozunk létre a cellák belsejében értelmezett, többszörösen görbült egyszerű (primitív) felületeket. Komplex szabadformájú objektumokat kívánunk leírni, adaptívan illeszkedve a reprezentálandó objektum részletgazdagságához. A cellastruktúrák látszólagos hasonlóságot mutatnak a sétáló kockákon (marching cube) alapuló reprezentációkkal, itt azonban nem lineáris approximációt alkalmazunk, hanem görbült primitívek előállítására törekszünk, amelyek mind pontosság, mind adattömörítés szempontjából fontosak. Ezáltal a lineáris háromszöghálós világ egy alternatíváját keressük, amely aránylag kevés, cella alapú primitív felületből áll. Ez a reprezentáció elsősorban nagyméretű 3D-s pontfelhők vagy sűrű háromszöghálók, esetleg voxel alapú adathalmazok tömör leírására szolgál.
Jelen kutatás során több érdekes kérdésre keresünk választ; néhányat említünk a továbbiakban. (i) Milyen eljárások alapján becsüljünk távolságokat és gradienseket a cella csúcsaiban? (ii) Milyen következményei vannak, ha nem a pontos euklideszi, hanem valamilyen, egyszerűbb közelítő távolság mértékkel számolunk? (iii) Milyen belső reprezentációt használjunk - implicit görbéket és felületeket, vagy több darabból összetett parametrikus görbéket és felületeket, vagy n-oldalú transzfinit patch-eket? (iv) Hogyan lehet egy kiválasztott reprezentáció esetén a cellán belüli optimális közelítést meghatározni? (v) Mi legyen a cellarendszer további finomításának stratégiája? (vi) Milyen folytonosság biztosítható a szomszédos cellaelemek között? (vii) Milyen minőségű (görbület eloszlású) reprezentáció jön létre; milyen módon lehet ezt továbbsimítani, akár az approximációs hiba rovására? (viii) Milyen szempontok alapján lehet összehasonlítani az alternatív megoldásokat, pl. számítási hatékonyság, felületminőség, GPU-s implementáció, tömörítés mértéke, stb.
A képzés során a doktorandusz bekapcsolódik a Tanszék oktató munkájába a számítógépes grafika és a számítógépes geometriai modellezés területén.
előírt nyelvtudás: angol további elvárások: (i) tudásanyag: a számítógépes grafika, és a 3D-s számítógépes geometria alapjai
(ii) angol nyelvű szakirodalom feldolgozása
(iii) programozási készség, prototípus algoritmusok kidolgozása
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2016-01-04
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).