Thesis supervisor: Luca Valkó
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A téma ismertetése:
A gépi lélegeztetés a szervpótló kezelések leggyakrabban alkalmazott fajtája, különböző módozatait az orvostudomány számos szakága alkalmazza. Manapság már nem csak az akut és kritikus betegellátásban, de a krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegek tartós támogatásában is létfontosságú szerepe van.
A ma alkalmazott lélegeztetési terápiák pozitív nyomáson alapulnak, ennek során valamilyen (invazív vagy noninvazív) interfészen keresztül a légúti nyomás növelésével érhető el a légzés különböző mértékű támogatása. Az így létrejövő légzés a spontán, negatív nyomáson (szívóerőn) alapuló, légzéstől számos tényezőben eltér. Ezek a körülmények összetett hatással vannak a szervezet egészére és jelentősen befolyásolhatják a lélegeztetés sikerességét.
Ma már számos evidencia van arról, hogy a lélegeztetés során alkalmazott interfész, beállítások és lélegeztetési stratégiák hatással vannak az egyes kórképek kimenetelére (pl. COPD akut exacerbációja kapcsán a noninvazív technika, ARDS kapcsán az ún. tüdőprotektív stratégia alkalmazása ismerten javítja a túlélést). Ezen evidenciák a ma alkalmazott kezelési irányelvek alapjait is képezik. Bár egyértelmű, hogy a személyre szabott, optimális lélegeztetés beállítása minden kórképben jó hatással van a kimenetelre, számos kórképben nincs még evidencia az optimális stratégiákról, a lélegeztetés sikerességét fokozó tényezőkről, illetve a lélegeztetés rövid és hosszútávú hatásairól.
Jelen PhD téma célja a gépi lélegeztetés rövid és hosszútávú hatásainak felmérése különböző (akut és krónikus) kezelési szituációkban. Tervezett vizsgálataink többrétűek. A kezelés optimalizálását különböző kezelési szituációkban bench-to-bedside vizsgálatok keretében tervezzük. Ennek során az egyes kórképek IngMar Medical ASL 5000 légzési szimulátoron létrehozott légzésmechanikai modellek segítségével hatékony mérési és beállítási stratégiák kifejlesztését tervezzük, melyeket azután randomizált kontrollált tanulmány során betegek lélegeztetése kapcsán is validálunk. A szimulátoron nyert légzésmechanikai ismeretek kapcsán kifejlesztett stratégiát a szokott klinikai gyakorlattal történő gépi beállítás hatásaival hasonlítjuk össze.
A rövid távú hatásokat a lélegeztetési célok elérésének idejével, a lélegeztetés sikerességének arányával, a lélegeztetés hosszával, a túlélés arányával tervezzük felmérni. A hosszú távú hatások elemzésére hosszú távú túlélést, a munkába való visszatérés arányát, a pszichés terhelés mértékét, illetve a hozzátartozók, ill. tartós lélegeztetés felügyeletét vállalók pszichés és egyéb terhelését tervezzük felmérni.
A tervezett vizsgálatok lebonyolításához szükséges mérőműszer felszerelés az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Tartós Lélegztetési Osztályán rendelkezésre áll, így a jelen téma elindításához kiegészítő forrás nem szükséges.
A PhD téma felé aktív érdeklődést mutató jövőbeli hallgatók száma jelenleg már 2, a vizsgálatok előkészítését és tervezését munkacsoportunk már részben megkezdte.
Referenciák:
The Acute Respiratory Distress Syndrome Network: Ventilation with lower tidal volumes as compared with traditional tidal volumes for acute lung injury and the acute respiratory distress syndrome. N Engl J Med. 2000;342:1301–1308.
Brochard, L. et al. Noninvasive ventilation for acute exacerbations of chronic obstructive pulmonary disease. N. Engl. J. Med. 1995;333(13):817–822.
Dexter, A. et al. Validating Lung Models Using the ASL 5000 Breathing Simulator. Simulation in Healthcare: The Journal of the Society for Simulation in Healthcare 2018;13(2):117-123.
Biselli, PJC et al. Lung Mechanics Over the Century: From Bench to Bedside and Back to Bench. Front Physiol. 2022;13;13:817263.
Login
