az Országos Doktori Tanács (ODT) üléséről
ideje
: 2009.1
2
.
11
. 10
.00
helyszíne
: MTAPI (
1132, Budapest Victor Hugo u 18-22 alagsori tanácsterem
)
jelen vannak
:
jelenléti ív
A Tanács 25 tagjából 21 jelen van, így
László János
az
ülést
megnyitja
. Bejelenti, hogy az ülésről előzetesen kimentését kérte
·
Fodor János (BME), akit Galántai Aurél képvisel,
·
Ujj András (ZMNE), akit Solymosi József képvisel
·
Németh Dávid
·
Ferenczi István
·
Neményi Miklós
·
Fröhlich Ida
·
Szabó Gábor (MRK),
Csépe Valéria (MTA),
·
Az elnök külön köszönti a Tanács vendégeit:
Manherz
Károly helyettes államtitkárt (OKM),
Csákvári Éva
vezető -
főtanácsost (OKM)
Bazsa
György elnököt
(MAB),
Kocsis Miklós
elnököt (DOSZ)
valamint üdvözli a tanács tagjait.
László János
felkéri Vázsonyi Ottó titkárt a jegyzőkönyv vezetésére, a későbbi hitelesítők Berzy Ágnes és
Husvéth Ferenc
lesznek.
M
egkérdezi,
van-e valakinek észrevétele, javaslata az ülés előre meghirdetett, kiegészített és írásban szétosztott napirendhez, ami a következő:
1. Tájékoztatás a felsőoktatás minőségfejlesztési programjairól (
Manherz
Károly
szakállamtitkár)
2. Az elnökség szakmai és gazdasági beszámolójának, valamint az FB jelentésének elfogadása (László János és Bazsa György)
3. A
DI-k akkreditációjának zárása (Bazsa György)
4. A
mesterképzés elhúzódásának hatásai a doktori képzésre, különös tekintettel az ösztöndíjak odaítélésére és folyósítására (Mihály György)
5. A
2009-10-es ösztöndíjas helyek elosztása (László János)
6. Az elnökség megválasztása
7. Egyebek
A napirendet a Tanács elfogadja.
Azzal a kitétellel, hogy László János kéri felvenni a napirendre a d
í
szoklevél
kiadásának kérdést, mely napirendnek Hornok László (SZIE) lesz az előterjeszt
ője
1. Tájékoztatás a felsőoktatás minőségfejlesztési programjairól (
Manherz
Károly
Szakállamtitkár)
László János
elnök úr
felkéri
Manherz
Károly helyettes államtitkár urat, hogy tartsa meg a tájékoztatóját.
Manherz
Károly
államtitkár úr:
:
A minőségbiztosítás kapcsán három kérdéskört kell érinteni:
·
Színvonal növekedés a felsőoktatásban
·
Az emeltszintű érettségi szerepének növelése
·
A felsőoktatásba bekerült hallgatók minőségének a növelése
A színvonal növekedést a felsőoktatásban a felvételi kapcsán lehet a leginkább elérni. Ezért
2010
-
től
200 pont lesz a
minimum
felvételi ponthatár a felsőoktatási felvételiben
, az FSZ képzésben 140 lesz a legalsó ponthatár.
Azzal, hogy így megemelkedik a bejutáshoz szükséges ponthatár várhatóan mintegy 4000 hallgatóval fog kevesebb bekerülni a felsőoktatásba a 2009- es adatokat alapul véve.
2012-től 240 pontra szeretné emelni a felsőokt
atásba való bejutás alsó ponthatárát az OKM. Ezzel együtt újra megnövelik az adható pontok számát 100 pontra
. Ezzel a lépéssel a bejutáshoz minimálisan 66%-os érettségit kell tenni a jelölteknek. A 240 pontos határ az idei adatok alapján mintegy 7000
-
7500
hallgató kiesését jelenti majd a későbbiekben.
Mindennek a kommunikációja már időben elkezdődött és ehhez hozzá kell tenni, hogy 2015-ig mintegy 20.000 fővel fog csökkeni a
felsőoktatásba
jelentkezők száma a
demográfiai csökkenés miatt.
2012
-
től
lehetőség lesz arra az intézményeknek, hogy maguk válasszák ki a kormány által megadott listáról, hogy két év
múlva
az egyes szakokra
való
bejutáshoz milyen emeltszintű érettségit
szeretne kérni, ezáltal
az intézmények visszakapják a kompetenciájukat.
A színvonal emelés másik fontos eleme a KUTATÓEGYETEMEK kérdése.
A kutatóegyetemekkel kapcsolatos kormányrendelet megjelent. Egy TÁMOP pályázat keretében 26 milliárd forint fog rendelkezésre állni a sikeres pá
ly
ázók részére
. A kutatóegyetemi címhez nem kell az egész intézménynek
teljes egészében megfelelnie, elég lesz ha az oktatott diszciplínák felében éri el a kitűnő minősítést.
A cím eldöntéséről egy 5 fős bizottság dönt
, melynek tagjai az akadémia elnöke valamint a 4 felsőoktatási szervezet vezetője.
2009. december 21-ig lesz kiírva a TÁMOP pályázat a
kutatóegyetemi
koncepció alapján.
A koncepcióban meg fog jelenni az Elit Egyetem = Kutató Egyetem koncepció. A pályázat 30%-át lehet majdan infrastruktúrára költeni.
Átlagosan 1 - 3 milliárd forintot kaphat egy egyetem.
A pályázatban nagy szerepet fog kapni a Tehetséggondozás, valamint a tutorálás. Növelni lehet a hallgatói mobilitást, és többet lehet adni majd mintegy Erasmus ösztöndíj.
Ezzel párhuzamosan lassan kiírásra kerül a kutatóegyetemi címre is a pályázat. Itt csak a címet lehet megszerezni.
A kutatóegyetemi címre csak olyan egyetemek pályázhatnak, ahol az 50% -a felvetteknek
emelt szintű érettségit fog tenni.
László János
elnök úr
: Megköszöni
az ismertetőt, és
megkéri a jelenlevőket, ha kérdésük van azt tegyék fel.
Gál Botond
(DRHE):
A kutatóegyetemi státuszhoz, a kisebb egyetemek, a tehetséggondozás kapcsán tudnak-e csatlakozni?
Manherz
Károly helyettes államtitkár
:
Az FTV módosítása tartalmazza azt a mondatot, hogy a miniszter támogathatja a hálózati struktúra kialakítását, ezen gondolat mentén mindenképpen lesz real
i
tása a
az intézmények csatlak
o
z
á
sának.
Mihály György (BME):
Attól sajnos nem lesznek képzettebbek a hallgatók, ha a szűrést egy kicsit szűkítik, a megoldás talán az lenne, ha több pénzt kapnának az
oktatás
szereplői.
Manherz
Károly helyettes államtitkár:
Nem a kompetenciája kérdés megválaszolása.
Galántai Aurél
(
BMF)
:
A középiskolai felvételi pontértéke nem tükröz valós tudást, miért nem lehet visszaállítani a központi felvételit?
Manherz
Károly helyettes államtitkár:
A
visszaállítá
s
problematikus, a mostani felvételit megtámadták az alkotmánybíróságon, de a bíróság nem adott igazat a beadványnak. Az OKM egy új finanszírozást szeretne a felvételik kapcsán is, de ez már csak a jövőben lesz.
Nagy László (DE):
A kutatóegyetemek cím
elnyerésénél
lesz-e
létszámkorlátozás
?
Manherz
Károly helyettes államtitkár:
Nincs korlátozás, de kb.: 7-8 egyetemmel számolnak.
László János (ODT):
Három kérdést tesz fel
,
1.
Gondolkodik
-
e
azon az OKM, hogy kompenzálja azokat a Doktori Iskolákat, akik kimaradnak a kutatóegyetemi projektekből?
2. Van -e lehetőség plusz forrás bevonására a Doktori Iskolák számára a tehetséggondozás kapcsán, hiszen ebben a témakörben minden Doktori Iskola érdekelt.
3. A
kötelező heti 10 óra oktatási időben, benne foglaltatik-e minden oktatási tevékenysége egy egyetemi tanárnak? Mi az álláspontja ebben a kérdésben az OKM-nek?
Manherz
Károly helyettes államtitkár:
A doktori képzésekre nincs plusz forrás
betervezve.
Sajnos
2010-ben 13%-kal csökkennek a normatívák.
Csak a Doktori és MA normatíva nem fog változni. Az óraszámmal kapcsolatos kérdésben az OKM azt az álláspontot támogatja, miszerint a heti 10 órába minden oktatási
tevékenységne
k
benne kell lenni, viszont ezekben az esetekben a
z intézményi szabályozások a mérvadóak.
2. Az elnökség szakmai és gazdasági beszámolójának, valamint az FB jelentésének elfogadása (László János és Bazsa György)
A közgyűlés az előzetesen kiküldött anyagok alapján egyhangúlag elfogadta az elnökség valamint a felügyelő bizottság beszámolóját
Az Országos Doktori Tanács 21
8
/2009 (
XII.11
.) sz. határozata
a 2009 évi elnökségi és Felügyelő Bizottsági beszámolóról
Az ODT
közgyűlés egyhangúlag elfogadta a szakmai, pénzügyi beszámolókat
3. A
DI-k akkreditációjának zárása (Bazsa György)
Bazsa György
(MAB)
:
Az akkreditáció elhúzódott mivel pótlások voltak
. December 10-én 10 Doktori Iskoláról született döntés, a döntések már olvashatók a
www.doktori.hu-n
. 2010 január 22-én lesz 12 doktori Iskoláról döntés. Minden valószínűség szerint 2-3 Doktori Iskola nem kerül
akkreditálásra.
Ott
a későbbiekben nem lehet hallgatót felvenni. A doktori eljárást
aki elkezdte az be is fejezheti.
A 2009 december 4-i MAB állásfoglalás sikeresnek ítélte az akkreditációs eljárást.
László János (ODT):
Megköszönte a beszámolót és a MAB munkáját az akkreditáció során.
4. A
mesterképzés elhúzódásának hatásai a doktori képzésre, különös tekintettel az ösztöndíjak odaítélésére és folyósítására (Mihály György)
Mihály György (BME):
Mivel sok hallgató nem 10 félév alatt hanem 11 félév alatt végzi el a képzést, ezért felmerült az igény, hogy ne szeptemberben kezdődjenek a PHD képzések, hanem lehessen már akár februártól is felv
e
nni hallgatókat
, úgy hogy adott esetben az intézmény nem tölt fel minden finanszírozott helyet és az itt megtakarított
normatívát később használná fel a Doktori Iskola.
Ehhez viszont az kellene, hogy az OKM nem vonná el naptári év végén a normatíva maradványokat, hanem
meghagyná az egyes intézmények hatáskörébe ezek felhasználását, úgy hogy
termész
e
tesen
hallgató
x hónap elszámolásban az OKM elszámoltatná az egyes intézményeket.
Manherz
Károly helyettes államtitkár (OKM):
Mivel ebben az esetben hallgatói juttatásról szól a kérdés, ezért nem egyszerű a válasz. A kérdés kapcsán az államháztartási törvény
a mérvadó, de
í
géri,
hogy utána néz a kérdésnek.
László János (ODT):
A kérdés fontos a megoldást
meg kellene minél hamarabb találni. Ha van válasz a pénzügyi oldalról a kérdésnek, akkor vissza kell rá térni,
e
zért
kéri a minisztérium szakvéleményét.
5. Díszoklevél adományozásának kérdése
Hornok László (SZIE):
Róna Tas András részére már egy évvel ezelőtt
meg
í
télte
az ODT a díszoklevelet, azonban akkor még a MAB felülvizsgálati bizottságának elnöke volt a professzor és a szabályzat azt mondja ki, hogy aki
valamely felsőoktatási testület tagja,az nem kaphatja meg a díszoklevelet, Mivel azonban
a professzor úr már nem tisztségviselő, ezért minden akadály elhárult az elől, hogy átadásra kerülhessen a díszoklevél.
László János (ODT):
Ezt a címet 2008-ban már
odaítélte az ODT a professzor úrnak, kéri a közgyűlést szavazza
meg a
díszoklevél adományozását.
Az Országos Doktori Tanács 219/2009 (XII.11.) sz. határozata
Díszoklevél adományozásáról
Az Országos Doktori Tanács Róna Tas András professzor számára
a doktori képzésért javítása érdekében elvégzett munkájáért Díszoklevelet adományoz
.
5. A
2009-10-es ösztöndíjas helyek elosztása (László János)
László János
bemutatja
a
közgyűlésn
e
k
a 2007 és 2008 évi számítási módokat. Mivel az előző ülésen az ODT elfogadta, hogy a Szél Ágoston féle számítást fogja használni az ODT ezért ez is került felhasználásra. Azonban a számítás során felmerült a felhasználásra kerülő adat
ok pontossága. Javasolja, hogy az adott képlet alapján újra legyenek számolva a férőhelyek.
Mihály György (BME):
Adatértelmezési problémák látszanak, egyes intézménye
k máshogy és máshogy értelmezték a beküldésre szánt adatokat.
László János (ODT):
Javasolja egy
bizottság
felállítását a
keretszámok elosztására. Javasolja, hogy a bizottság tagja legyen: Gaál Botond, Mihály György, László János, a korábbi számítást elvégző matematikus, valamint Vázsonyi Ottó.
Bernáth Jenő (BCE):
A nagy eltérések miatt mindenképpen javasolja az újraszámítást. Végig kell nézni véleménye szerint minden doktori iskola létszámát.
Mindezzel kapcsolatosan felhívja arra is a figyelmet, hogy egyre jobban szóródnak a doktori férőhelyek, mivel egyre több doktori iskola jön létre. Felhívja
a figyelmet arra tényre, hogy
érdemes lenne az OKM-nek csak úgy engedni új doktori iskolát akkreditálni, ha plusz férőhelyet is ad hozzá.
Zentai László (ELTE):
Alapjaiban kell újra gondolni a kérdést, pontosan kell definiálni az adatokat is.
Mihály György (BME
):
A bizottságnak definiálni kell az adatokat, utána szúrópróbaszerűen
az ODT-nek valamely adatsort hitelesítve is be kell kérnie. Aki pedig nem küldi be hitelesítve is az adatokat,
ann
a
k
retorzió jár, és kevesebb férőhelyet kap.
László János (ODT):
Nem javasolja, hogy az ODT
hatósági szerepkört vegyen fel.
Mihály György (BME):
Ragaszkodna a hitelesítéshez.
Hornok László (SZIE):
Problematikusnak látja a hatásfok kérdését, támogatja a bizottság felállítását. Az adatok
bekérésnél
, pedig a
R
ektor és az EDB
elnöknek kellene az adatokat aláírni.
H
u
svéth Ferenc (PE):
Szkeptikus. Hangsúlyozza, hogy úgy legyenek az adatok bekérve, hogy ne lehessen tévedni az adatszolgáltatásnál.
László János (ODT
): Csak a 2008 évre javasolja az adatok bekérést, mivel így biztosítottnak látja
egy alapvető változás elindulást
.
Mihály György (BME):
több évre kellene ellenőrizni visszamenőleg, mert az adatokat könnyű ellenőrizni.
Horonk László (
SZIE):
Véleménye
szerint csak és kizárólag az állami férőhelyekről kellene beszélni és azokat kellene
a számításokba bevonni.
Husvéth Ferenc (PE):
Nem támogatja ezt az
álláspontot.
Egyetért
azzal, hogy az ODT ne vegyen fel hatósági szerepkört. Erre sem jogo
sítványa, sem kapacitása nincs.
László János (ODT):
Szava
z
ásra
teszi fel az öt
tagú bizottság kérdését
Mihály György megállapításával
kiegészítve
, miszerint a belépők adatát ki kell cserélni az adott év október 15-i statisztikai adatára.
Az Országos Doktori Tanács 220/2009 (XII.11.) sz. határozata
a 2010 évi férőhely számításról.
Az ODT
5 tagú bizottságot állít fel az államilag finanszírozott férőhelyek
elosztása kapcsán. A bizottság újra definiálja és pontosítja az adatokat.
6. Az elnökség megválasztása
A közgyűlés titkos szavazással egyhangúlag
megválasz t
ott
a 2010 évre elnöknek László Jánost, megválasz
t
ott elnöknek Mihály Györgyöt, alelnöknek
Hornok Lászlót és Gál Botondot
.
Az Országos Doktori Tanács 221/2009 (XII.11.) sz. határozata
a 2010 évi elnökségről
A közgyűlés titkos szavazással
egyhangúlag megválasz
t
otta 2010 évre elnöknek László Jánost, megválasz
t
ott elnöknek Mihály Györgyöt, alelnöknek Hornok Lászlót és Gál Botondot
7. Egyebek
László jános tájékoztatja a közgyűlést, hogy az OFI egy pályázat keretében meghívta az ODT
képviselőit is a
doktori képzés KKR-jének
kialak
ításához. László János kéri a tagságot, hogy aki szeretne részt venni ebben a munkában az jelezze.
Jeney Zoltán (LFZME)
: Dobszay Lászlót javasolja az OFI felé.
Az elnök elfogadja a jelölést a művészeti iskolák részéről
megköszöni a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekeszti
kmf.
László János
Elnök
|
Vázsonyi Ottó
Titkár
|
Berzy Ágnes
jegyzőkönyv-hitelesítő
|
Husvéth Ferenc
jegyzőkönyv-hitelesítő
|